Koordinata-geometria

Gyakorló feladatok korábbi emelt szintű érettségik feladatsoraiból

A Koordinata-geometria az emelt szintű matematika érettségi egyik legfontosabb témaköre. Ezen az oldalon részletesen levezetett feladatok segítségével gyakorolhatsz!

2025. október • 4. feladat
12 pont
a
A derékszögű koordináta-rendszerben adott az $A(-12; 21)$ és a $B(6; -3)$ pont.
Adja meg a pontok által meghatározott szakasz $f$ felezőmerőlegesének egyenletét, és számítsa ki, hány fokos szöget zár be az $f$ egyenes az $y$ tengellyel!
6 pont
b
Egy 26 egység sugarú kör áthalad a $P(24; 6)$ ponton, a középpontja pedig illeszkedik az $y$ tengelyre.
Határozza meg a kör egyenletét!
6 pont

a) A felezőmerőleges áthalad a szakasz $F$ felezőpontján, amelynek koordinátái: $F\left(\frac{-12+6}{2}; \frac{21-3}{2}\right) = (-3; 9)$.

Az $AB$ irányvektor merőleges a keresett egyenesre, tehát funkcionálhat normálvektorként: $\vec{n}_{f} = \vec{AB} = (18; -24)$.
Egyszerűsítve egy párhuzamos vektorral: $\vec{n} = (3; -4)$.

A felezőmerőleges $f$ egyenlete:

$$ 3x - 4y = 3(-3) - 4(9) \implies \mathbf{3x - 4y = -45} $$

A hajlásszög kiszámításához használhatjuk az $f$ egyenes egy irányvektorát: $\vec{v}_{f} = (4; 3)$. Az $y$ tengely irányvektora $(0; 1)$.
A bezárt $\beta$ szög így adódik fel:

$$ \cos \beta = \frac{4 \cdot 0 + 3 \cdot 1}{\sqrt{4^2+3^2} \cdot \sqrt{0^2+1^2}} = \frac{3}{5} \implies \beta \approx \mathbf{53,1^\circ} $$

b) Mivel a kör középpontja illeszkedik az $y$ tengelyre, a koordinátái felírhatóak $C(0; v)$ alakban.
A középpont és a megadott $P$ pont távolsága épp a sugár, ami 26 egység:

$$ (24 - 0)^2 + (6 - v)^2 = 26^2 $$ $$ 576 + (6 - v)^2 = 676 \implies (6 - v)^2 = 100 $$

Két lehetséges megoldás adódik: $6 - v = 10 \implies v = -4$, illetve $6 - v = -10 \implies v = 16$.

A keresett kör egyenletei tehát (két ilyen kör létezik):
$\mathbf{x^2 + (y + 4)^2 = 676} \quad \text{vagy} \quad \mathbf{x^2 + (y - 16)^2 = 676}$

2025. május • 4. feladat
11 pont
Adott az $A(5; 14)$ és a $B(7; 6)$ pont a koordináta-rendszerben.
a
Írja fel annak a körnek az egyenletét, amely illeszkedik az $A$ és a $B$ pontokra, és a középpontja az $y$ tengelyen van!
7 pont
b
Az $y = \frac{1}{2p}(x - u)^2 + v$ egyenletű parabola tengelypontja a $B$ pont, és a parabola illeszkedik az $A$ pontra. Határozza meg a parabola $p$ paraméterének értékét!
4 pont

a) Mivel a kör középpontja az $y$ tengelyen található, jelöljük a koordinátáit $C(0; v)$-vel. A középpontnak az $A$ és $B$ pontoktól vett távolsága egyenlő (ez adja a kör $r$ sugarát). A távolságképlet négyzeteit felírva: $CA^2 = CB^2$.

$$ 5^2 + (14 - v)^2 = 7^2 + (6 - v)^2 $$

Kifejtve a zárójeleket:

$$ 25 + 196 - 28v + v^2 = 49 + 36 - 12v + v^2 $$

Vonjuk ki mindkét oldalból a $v^2$-t, és vonjuk össze az állandókat:

$$ 221 - 28v = 85 - 12v $$ $$ 136 = 16v \implies v = 8,5 $$

Tehát a kör középpontja $C(0; 8,5)$. A sugár négyzete ($r^2$) behelyettesítéssel számolható:

$$ r^2 = 5^2 + (14 - 8,5)^2 = 25 + 5,5^2 = 25 + 30,25 = 55,25 $$

A kör egyenlete: $x^2 + (y - 8,5)^2 = 55,25$.


b) Mivel a parabola tengelypontja a $B(7; 6)$ pont, ebből következik, hogy $u = 7$ és $v = 6$. A parabola egyenlete így alakul:

$$ y = \frac{1}{2p}(x - 7)^2 + 6 $$

Mivel a parabola áthalad az $A(5; 14)$ ponton, ezt behelyettesíthetjük az $x$ és $y$ helyére:

$$ 14 = \frac{1}{2p}(5 - 7)^2 + 6 $$ $$ 8 = \frac{1}{2p}(-2)^2 = \frac{4}{2p} $$

Mindkét oldalt szorozva $2p$-vel és osztva 8-cal kapjuk:

$$ 16p = 4 \implies \mathbf{p = \frac{1}{4}} $$
2024. május • 4. feladat
14 pont
Az ábrán látható \( ABCD \) négyzet \( AC \) átlóját a \( P \) és a \( Q \) pont három szakaszra bontja, mégpedig úgy, hogy \( AP:PQ:QC = 4:5:3 \) teljesül. Jelölje \( F \) a négyzet \( AB \) oldalának felezőpontját.
A B C D F P Q
a
Határozza meg, hogy az \( AFQ \) háromszög területe hányadrésze az \( ABCD \) négyzet területének!
4 pont
b
A négyzet oldala 24 egység hosszú. Igazolja, hogy az \( FPQ \) háromszögben \( FP = 4\sqrt{5} \) és \( QF = 6\sqrt{10} \).
6 pont
c
Igazolja, hogy az \( AFQ \) háromszög és az \( FPQ \) háromszög hasonló!
4 pont

A feladatot a legrövidebb és legelegánsabb módon, koordináta-geometriai módszerrel oldjuk meg. Helyezzük a 24 egység oldalú négyzetet egy derékszögű koordináta-rendszerbe úgy, hogy \( A(0;0) \), \( B(24;0) \), \( C(24;24) \) és \( D(0;24) \) legyen.

Ekkor \( F \) az \( AB \) oldal felezőpontja: \( F(12;0) \).
Az \( AC \) átló hossza \( 24\sqrt{2} \), és a pontjai egyenletesen növekvő \( x \) és \( y \) koordinátákkal bírnak (\( x=y \)). A megadott \( AP:PQ:QC = 4:5:3 \) arány miatt a szakaszok hossza az átló hosszának rendre \( \frac{4}{12}=\frac{1}{3} \), \( \frac{5}{12} \), és \( \frac{3}{12}=\frac{1}{4} \) része. Így a pontok koordinátái a csúcs \( A \)-tól indulva könnyen felírhatók:

  • \( P \) az \( AC \) szakasz harmadoló pontja, tehát koordinátái a 24 harmada: \( P(8;8) \).
  • \( Q \)-hoz az \( AP + PQ = 4 + 5 = 9 \) arány tartozik a 12-ből, tehát a 24-nek a \( \frac{9}{12} = \frac{3}{4} \) részénél van: \( Q(18;18) \).
A B C D F P Q

a) Az általánosság megszorítása nélkül is számolhatunk a 24-es oldalhosszal (az arány invariáns lesz a skálázásra).
Az \( AFQ \) háromszög \( AF \) alapjának hossza 12. A hozzá tartozó magasság egyenlő a \( Q \) pont \( y \) koordinátájával, ami 18.
A háromszög területe: \( T_{AFQ} = \frac{12 \cdot 18}{2} = 108 \).
A négyzet területe: \( T_{ABCD} = 24^2 = 576 \).
Az arány: \( \frac{108}{576} = \mathbf{\frac{3}{16}} \).

b) Alkalmazzuk a két pont közötti távolság képletét az \( F(12;0) \), \( P(8;8) \) és \( Q(18;18) \) pontokra! $$ FP = \sqrt{(12 - 8)^2 + (0 - 8)^2} = \sqrt{16 + 64} = \sqrt{80} = \mathbf{4\sqrt{5}} $$ $$ QF = \sqrt{(18 - 12)^2 + (18 - 0)^2} = \sqrt{36 + 324} = \sqrt{360} = \mathbf{6\sqrt{10}} $$ Az állítást ezzel igazoltuk.

c) A hasonlóság bizonyításához vizsgáljuk meg a két háromszög (\( AFQ \) és \( FPQ \)) oldalainak arányát (S-S-S alapeset). Számítsuk ki a még hiányzó oldalakat is távolságképlettel: $$ PQ = \sqrt{(18 - 8)^2 + (18 - 8)^2} = \sqrt{100 + 100} = \sqrt{200} = 10\sqrt{2} $$ $$ AQ = \sqrt{18^2 + 18^2} = 18\sqrt{2} \quad (\text{és } AF = 12) $$ Rendezzük sorba mindkét háromszög oldalait növekvő sorrendben, és ellenőrizzük az arányaikat! Mivel könnyebb a négyzetükkel dolgozni, a négyzeteik aránya állandó kell, hogy legyen.
Az \( FPQ\triangle \) oldalai (négyzetesen): \( FP^2 = 80 \), \( PQ^2 = 200 \), \( QF^2 = 360 \).
Az \( AFQ\triangle \) oldalai (négyzetesen): \( AF^2 = 144 \), \( QF^2 = 360 \), \( AQ^2 = 648 \).
Képezzük a megfelelő oldalak négyzetének hányadosát: $$ \frac{AF^2}{FP^2} = \frac{144}{80} = \frac{9}{5} $$ $$ \frac{QF^2}{PQ^2} = \frac{360}{200} = \frac{9}{5} $$ $$ \frac{AQ^2}{QF^2} = \frac{648}{360} = \frac{9}{5} $$ Mivel az oldalak négyzeteinek aránya megegyezik, az oldalak aránya is állandó (minden esetben \( \frac{3}{\sqrt{5}} \)). A három oldalpár aránya egyenlő, így a két háromszög valóban hasonló.

2024. május • 8. feladat
16 pont
a
A \( k_1 \) kör egyenlete a derékszögű koordináta-rendszerben \( x^2 - 4x + y^2 - 12y = 13 \).
Határozza meg a \( k_1 \) kör sugarát és középpontjának koordinátáit!
3 pont
b
A \( k_1 \) körbe írható \( ABCD \) húrtrapéz csúcsai \( A(4; 13) \), \( B(-5; 4) \), \( C(4; -1) \) és \( D(9; 4) \).
Határozza meg a húrtrapéz magasságát és szögeit!
8 pont
c
A \( k_2 \) kör egyenlete a derékszögű koordináta-rendszerben \( x^2 + y^2 = 53 \).
Hány olyan pont található a \( k_2 \) körvonalon, amelynek mindkét koordinátája egész szám?
5 pont

a) Teljes négyzetté alakítással felírjuk a kör normálalakját: $$ (x - 2)^2 - 4 + (y - 6)^2 - 36 = 13 $$ $$ (x - 2)^2 + (y - 6)^2 = 53 $$ A kör középpontja \( K(2; 6) \), a sugara pedig \( r = \sqrt{53} \).

b) A húrtrapéz átlói egymásra merőlegesek, és párhuzamosak a koordinátatengelyekkel, mivel az \( A \) és \( C \) pontok \( x \) koordinátája azonos (4), a \( B \) és \( D \) pontok \( y \) koordinátája pedig azonos (4).
Az átlók hossza: $$ AC = 13 - (-1) = 14 \quad \text{és} \quad BD = 9 - (-5) = 14 $$ A trapéz területe az átlók szorzatának a fele: \( T = \frac{14 \cdot 14}{2} = 98 \).
Az alapok hosszát a pontok távolságával kapjuk meg: $$ AB = \sqrt{(-5 - 4)^2 + (4 - 13)^2} = \sqrt{(-9)^2 + (-9)^2} = \sqrt{162} = 9\sqrt{2} $$ $$ CD = \sqrt{(9 - 4)^2 + (4 - (-1))^2} = \sqrt{5^2 + 5^2} = \sqrt{50} = 5\sqrt{2} $$ A trapéz magasságát (\( m \)) a területképletből határozzuk meg: $$ T = \frac{AB + CD}{2} \cdot m \implies 98 = \frac{9\sqrt{2} + 5\sqrt{2}}{2} \cdot m = 7\sqrt{2} \cdot m \implies \mathbf{m = \frac{98}{7\sqrt{2}} = 7\sqrt{2}} $$ A szögekhez húzzunk magasságot az egyik felső csúcsból! A magasság talppontja lemetsz a hosszabbik alapból egy szakaszt, melynek hossza \( \frac{AB - CD}{2} = \frac{4\sqrt{2}}{2} = 2\sqrt{2} \). A derékszögű háromszögben a magasság (\( 7\sqrt{2} \)) és ez a befogó (\( 2\sqrt{2} \)) tangenssel adja a hajlásszöget: $$ \tan \alpha = \frac{7\sqrt{2}}{2\sqrt{2}} = 3,5 \implies \mathbf{\alpha \approx 74,05^\circ} $$ A húrtrapéz másik szöge, mivel kiegészítő szög: \( 180^\circ - 74,05^\circ = \) 105,95°.

A B C D

c) Olyan \( (x,y) \) egész számpárokat keresünk, melyekre \( x^2 + y^2 = 53 \).
Mivel 53 csak egyféleképpen bontható fel két négyzetszám összegére (a negatívokat és sorrendet még figyelmen kívül hagyva): \( 53 = 4 + 49 = 2^2 + 7^2 \).
Ebből a megoldások a \( \pm 2 \) és \( \pm 7 \) kombinációiból adódnak:
(2; 7), (2; -7), (-2; 7), (-2; -7), (7; 2), (7; -2), (-7; 2), (-7; -2).
Összesen 8 ilyen pont található a körvonalon.

2023. május • 9. feladat
16 pont
Az ábrán egy medence méretarányos (kicsinyített) felülnézeti tervrajza látható. A medencét az \( y = x \) és az \( y = -2x + 2 \) egyenletű egyenes, valamint az \( y = x^3 - x \) (\( 0 \le x \le 1 \)) egyenletű görbe fogja közre. x y 0 1
a
Számítsa ki, hogy mekkora a tervezett medence alapterülete, ha a tervrajzon látható (0; 0) és (1; 0) pontok távolsága a valóságban 12 méter lesz!
8 pont
Adott az \( f: \mathbb{R}^+ \to \mathbb{R}; \; f(x) = -x^3 + kx \) függvény (\( k \) valós paraméter). Az \( f \) függvény grafikonjához egy-egy érintőt húzunk az \( x = 1 \), illetve az \( x = 2 \) abszcisszájú pontjában.
b
Igazolja, hogy a két érintő metszéspontjának első koordinátája (a \( k \) paraméter értékétől függetlenül) \( \frac{14}{9} \).
8 pont

a) A medence tervrajzának x-tengely feletti része egy háromszög, amelynek csúcsa az \( y = x \) és az \( y = -2x + 2 \) egyenesek metszéspontja: \( x = -2x + 2 \implies x = \frac{2}{3} \), azaz a magassága \( y = \frac{2}{3} \).
A háromszög területe: \( T_1 = \frac{1 \cdot \frac{2}{3}}{2} = \frac{1}{3} \).

Az x-tengely alatti görbe alatti terület nagysága az integrál mínusz egyszereséből adódik:

$$ T_2 = -\int_0^1 (x^3 - x) \,dx = -\left[ \frac{x^4}{4} - \frac{x^2}{2} \right]_0^1 = -\left(\frac{1}{4} - \frac{1}{2}\right) = \frac{1}{4} $$

A tervrajzon a medence teljes területe: \( \frac{1}{3} + \frac{1}{4} = \frac{7}{12} \) területegység.
Mivel 1 egység a valóságban 12 méter, 1 területegység \( 12^2 = 144\text{ m}^2 \).
A medence valóságos területe: \( \frac{7}{12} \cdot 144 = \) \( 84\text{ m}^2 \).

b) A függvény deriváltja: \( f'(x) = -3x^2 + k \).

Az \( x = 1 \) pontban az érintési pont koordinátái: \( (1; k - 1) \), a meredekség \( m_1 = k - 3 \).
Az érintő egyenlete: \( y = (k - 3)(x - 1) + k - 1 \implies y = kx - 3x + 2 \).

Az \( x = 2 \) pontban az érintési pont koordinátái: \( (2; 2k - 8) \), a meredekség \( m_2 = k - 12 \).
Az érintő egyenlete: \( y = (k - 12)(x - 2) + 2k - 8 \implies y = kx - 12x + 16 \).

A két egyenest egyenlővé téve a metszéspont x-koordinátájához:

$$ kx - 3x + 2 = kx - 12x + 16 $$

$$ 9x = 14 \implies \mathbf{x = \frac{14}{9}} $$

Ezzel az állítást igazoltuk, mivel az eredmény valóban független \( k \)-tól.

2022. október • 1. feladat
11 pont
Adott a \( C(-6; -2) \) és a \( P(-3; 2) \) pont.
a
Írja fel a \( C \) középpontú, \( P \) ponton átmenő \( k \) kör egyenletét!
2 pont
b
Írja fel a \( k \) kör \( P \) pontra illeszkedő érintőegyenesének egyenletét!
3 pont
c
A \( C \) és \( P \) pontokon áthaladó egyenes és a két koordinátatengely egy derékszögű háromszöget határoz meg.
Határozza meg a háromszög köré írható kör sugarának hosszát!
6 pont

a) A kör sugara a \( C \) és \( P \) pontok távolsága: $$ r = |\vec{CP}| = \sqrt{(-3 - (-6))^2 + (2 - (-2))^2} = \sqrt{3^2 + 4^2} = 5 $$ A kör egyenlete a középponti egyenlet alapján: $$ \mathbf{(x + 6)^2 + (y + 2)^2 = 25} $$

b) Az érintő merőleges az érintési pontba húzott sugárra, ezért az érintő egy normálvektora a \( \vec{CP}(3; 4) \) vektor. Az érintő áthalad a \( P(-3; 2) \) ponton. Az egyenes egyenlete: $$ 3x + 4y = 3(-3) + 4(2) $$ $$ \mathbf{3x + 4y = -1} $$

c) A \( C \) és \( P \) pontokon áthaladó egyenes egy irányvektora \( \vec{CP}(3; 4) \), amiből a normálvektora \( \vec{n}(4; -3) \). Az egyenes egyenlete (a \( P \) pontot felhasználva): $$ 4x - 3y = 4(-3) - 3(2) \implies 4x - 3y = -18 $$ A tengelymetszetek meghatározása: Ha \( y = 0 \), akkor \( 4x = -18 \implies x = -4,5 \). Ha \( x = 0 \), akkor \( -3y = -18 \implies y = 6 \). A derékszögű háromszög befogóinak hossza tehát \( 4,5 \) és \( 6 \) egység. A Pitagorasz-tétel segítségével a háromszög átfogója: $$ c = \sqrt{4,5^2 + 6^2} = \sqrt{20,25 + 36} = \sqrt{56,25} = 7,5 $$ A derékszögű háromszög köré írható kör sugara az átfogó fele (Thalész-tétel megfordítása): $$ R = \frac{c}{2} = \frac{7,5}{2} = \mathbf{3,75 \text{ egység}} $$

2022. május • 6. feladat
16 pont
Egy egyenlőszárú háromszög csúcsai a derékszögű koordináta-rendszerben \( A(0; 0) \), \( B(82; 0) \) és \( C(41; 71) \). Géza szerint ez a háromszög szabályos.
a
Határozza meg a háromszög szögeit fokban, három tizedesjegyre kerekítve!
5 pont
b
Határozza meg a háromszög \( AC \) és \( AB \) oldalainak arányát négy tizedesjegyre kerekítve!
3 pont
Egy csonkakúp alapkörének sugara 14 cm, fedőkörének sugara 8 cm, alkotója 10 cm hosszú. Géza szeretné gyorsan megbecsülni a csonkakúp térfogatát, ezért azt egy henger térfogatával közelíti. A közelítő henger alapkörének sugara megegyezik a csonkakúp alap- és fedőköre sugarának számtani közepével, magassága pedig egyenlő a csonkakúp magasságával.
c
Határozza meg Géza közelítésének relatív hibáját! (Relatív hibának nevezzük a közelítő értéknek a pontos értéktől mért százalékos eltérését.)
8 pont

a) Az \( AB \) oldal felezőpontja \( F(41; 0) \). Mivel a háromszög szimmetrikus, az \( AFC \) háromszög derékszögű. $$ \text{tg } \alpha = \frac{CF}{AF} = \frac{71}{41} $$ Ebből \( \alpha \approx 59,995^\circ \). Mivel a háromszög egyenlőszárú, \( \beta = \alpha \approx 59,995^\circ \).
A csúcsszög: \( \gamma = 180^\circ - 2\alpha \approx 60,010^\circ \).
A háromszög szögei kerekítve: \( 59,995^\circ \), \( 59,995^\circ \) és \( 60,010^\circ \). (Tehát Gézának nincs igaza, a háromszög nem szabályos.)

b) Az oldalak hossza: $$ AB = 82 $$ $$ AC = \sqrt{41^2 + 71^2} = \sqrt{1681 + 5041} = \sqrt{6722} $$ A keresett arány: $$ \frac{AC}{AB} = \frac{\sqrt{6722}}{82} \approx \mathbf{0,9999} $$

c) A csonkakúp magassága Pitagorasz-tétellel számítható a metszetből: $$ m = \sqrt{a^2 - (R - r)^2} = \sqrt{10^2 - (14 - 8)^2} = \sqrt{100 - 36} = 8 \text{ cm.} $$ A csonkakúp pontos térfogata: $$ V_{cs} = \frac{\pi \cdot m}{3}(R^2 + Rr + r^2) = \frac{\pi \cdot 8}{3}(14^2 + 14 \cdot 8 + 8^2) = \frac{8\pi}{3}(196 + 112 + 64) = 992\pi \text{ cm}^3 $$ A közelítő henger sugara: \( r_h = \frac{14 + 8}{2} = 11 \text{ cm} \).
A henger térfogata: $$ V_h = \pi \cdot 11^2 \cdot 8 = 968\pi \text{ cm}^3 $$ A relatív hiba kiszámítása: $$ \frac{V_h - V_{cs}}{V_{cs}} = \frac{968\pi - 992\pi}{992\pi} = \frac{-24}{992} \approx -0,0242 $$ A közelítés relatív hibája -2,4%.

2022. május • 9. feladat
16 pont
Adott az \( x^2 + 2y = 16 \) egyenletű parabola és az \( x^2 + (y - 3)^2 = 9 \) egyenletű kör.
a
Határozza meg a parabola fókuszpontjának és a kör középpontjának a koordinátáit!
4 pont
b
Igazolja, hogy a \( Q(2\sqrt{2}; 4) \) pont a parabolának és a körnek is pontja, és a kör \( Q \)-ban húzott érintője érinti a parabolát is!
7 pont
c
Határozza meg a parabola és az \( x \) tengely által közrezárt korlátos síkidom területét!
5 pont

a) A parabola egyenlete átrendezve: \( y = -\frac{1}{2}x^2 + 8 \). Ennek tengelypontja \( (0; 8) \), paramétere \( p = 1 \) (a másodfokú tag együtthatója \( -\frac{1}{2p} \)). A "lefelé nyíló" parabola fókusza ezért a \( (0; 7,5) \) pont.
A kör egyenletéből közvetlenül kiolvasható, hogy a középpontja a \( C(0; 3) \) pont.

b) A pont behelyettesítésével mindkét egyenletbe:
Parabola: \( (2\sqrt{2})^2 + 2 \cdot 4 = 8 + 8 = 16 \), igaz.
Kör: \( (2\sqrt{2})^2 + (4 - 3)^2 = 8 + 1 = 9 \), igaz. Tehát a pont közös.
A kör érintőjének normálvektora a \( \mathbf{n} = \overrightarrow{CQ} \) vektor: \( \overrightarrow{CQ}(2\sqrt{2} - 0; 4 - 3) = (2\sqrt{2}; 1) \).
Az érintő egyenlete: \( 2\sqrt{2}x + y = 2\sqrt{2}(2\sqrt{2}) + 1 \cdot 4 = 12 \), amiből \( y = -2\sqrt{2}x + 12 \).
A parabola differenciálása: \( y'(x) = -x \). Az érintési pontban a meredekség: \( y'(2\sqrt{2}) = -2\sqrt{2} \).
A parabola érintőjének egyenlete a \( Q \) pontban: $$ y - 4 = -2\sqrt{2}(x - 2\sqrt{2}) \implies y = -2\sqrt{2}x + 8 + 4 = -2\sqrt{2}x + 12 $$ A két egyenes egyenlete megegyezik, tehát a két görbének közös az érintője a \( Q \) pontban.

c) A parabola zérushelyei az \( x \) tengelyen (\( y = 0 \)): \( -\frac{1}{2}x^2 + 8 = 0 \implies x^2 = 16 \implies x = \pm 4 \).
A terület meghatározásához integrálunk a zérushelyek között: $$ T = \int_{-4}^{4} \left( -\frac{1}{2}x^2 + 8 \right) dx = \left[ -\frac{1}{6}x^3 + 8x \right]_{-4}^{4} $$ A Newton-Leibniz szabályt alkalmazva: $$ T = \left( -\frac{64}{6} + 32 \right) - \left( \frac{64}{6} - 32 \right) = 64 - \frac{128}{6} = \frac{384 - 128}{6} = \frac{256}{6} = \mathbf{\frac{128}{3}} \approx 42,67 $$

2021. október • 7. feladat
16 pont
A statisztikai értékelések során szükség van az adatokat és összefüggéseket szemléltető pontok és egyenesek kölcsönös helyzetének jellemzésére. Egy ilyen jellemző lehet a pontnak egy megadott egyenestől mért függőleges távolsága.
Az ábrán látható $P_1$, $P_2$, $P_3$, $P_4$ pontok esetén a függőleges távolságok rendre a $d_1$, $d_2$, $d_3$, $d_4$ szakaszok hosszával egyenlők. (A távolságokat megadó szakaszok párhuzamosak az $y$ tengellyel.) P1 d1 P2 d2 P3 d3 P4 d4 x y
a
Határozza meg az $R(4; 2)$ és az $S(4; 5)$ pontok függőleges távolságát az $y = \frac{1}{3}x + \frac{5}{3}$ egyenestől!
3 pont
Ha a derékszögű koordináta-rendszerben az adatokat pontokkal jelenítjük meg, és különböző egyeneseket veszünk fel, akkor mindegyik egyeneshez kiszámítható a pontok függőleges távolságainak négyzetösszege (az ábrán látható példában $d_1^2 + d_2^2 + d_3^2 + d_4^2$).
Tekintsük azt az egyenest a pontokra legjobban illeszkedő egyenesnek, amelyre ez a négyzetösszeg a lehető legkisebb.
Adott három pont a koordináta-rendszerben: $A(1; 3)$, $B(3; 5)$ és $C(4; 4)$.
b
Adja meg az $m$ értékét úgy, hogy az $y = mx$ egyenletű (origón átmenő) egyenes a megadott módszer szerint a legjobban illeszkedjen az $A$, $B$ és $C$ pontokra! ($m \in \mathbb{R}$)
6 pont
Az $y = \frac{1}{3}(-2x^2 + 11x)$ egyenletű $g$ görbe áthalad a megadott $A$ és $B$ pontokon, a $h$ egyenes pedig az origón és a $C$ ponton.
c
Mekkora a $g$ és $h$ által közbezárt korlátos alakzat területe?
7 pont

a) Az $x = 4$ helyen az egyenesen fekvő pont ordinátája: $y = \frac{1}{3}(4) + \frac{5}{3} = \frac{9}{3} = 3$.
Az $R(4; 2)$ pont függőleges távolsága az egyenestől: $|2 - 3| = \mathbf{1}$.
Az $S(4; 5)$ pont függőleges távolsága az egyenestől: $|5 - 3| = \mathbf{2}$.

b) A feladat szerint a minimalizálandó négyzetösszeg (jelöljük $f(m)$-mel): $$ f(m) = d_A^2 + d_B^2 + d_C^2 = (m \cdot 1 - 3)^2 + (m \cdot 3 - 5)^2 + (m \cdot 4 - 4)^2 $$ Bontsuk fel a zárójeleket: $$ f(m) = (m^2 - 6m + 9) + (9m^2 - 30m + 25) + (16m^2 - 32m + 16) $$ Vonjuk össze az azonos fokszámú tagokat: $$ f(m) = 26m^2 - 68m + 50 $$ Ez egy felfelé nyíló parabola, melynek minimuma a derivált zérushelyénél vagy a teljes négyzetté alakításból ismert csúcspontban található: $$ m = -\frac{-68}{2 \cdot 26} = \frac{68}{52} = \mathbf{\frac{17}{13}} $$

c) A $h$ egyenes áthalad az origón $(0; 0)$ és a $C(4; 4)$ ponton, így egyenlete egyszerûen $h(x) = x$.
Keressük meg a $g(x) = \frac{1}{3}(-2x^2 + 11x)$ és a $h(x) = x$ metszéspontjait: $$ \frac{1}{3}(-2x^2 + 11x) = x \implies -2x^2 + 11x = 3x \implies -2x^2 + 8x = 0 \implies -2x(x - 4) = 0 $$ A két metszéspont $x = 0$ és $x = 4$. Ebben az intervallumban a parabola az egyenes "fölött" halad, így a közbezárt terület az integrál segítségével adható meg: $$ T = \int_{0}^{4} \left( \frac{1}{3}(-2x^2 + 11x) - x \right) dx = \frac{1}{3} \int_{0}^{4} (-2x^2 + 8x) dx $$ A primitív függvény: $$ T = \frac{1}{3} \left[ -\frac{2}{3}x^3 + 4x^2 \right]_{0}^{4} = \frac{1}{3} \left( \left( -\frac{128}{3} + 64 \right) - 0 \right) = \frac{1}{3} \left( -\frac{128}{3} + \frac{192}{3} \right) $$ $$ T = \frac{1}{3} \cdot \frac{64}{3} = \mathbf{\frac{64}{9}} $$

2021. május • 4. feladat
12 pont
Adott az \(y = 0,25x(x - 5)^2 \ (0 \le x \le 5)\) egyenletű görbe.
a
Igazolja, hogy az origó és az \((5; 0)\) pont is rajta van a görbén!
2 pont
Az \(ABCD\) derékszögű trapéz egyik szárának két végpontja az \(A(1; 0)\), illetve a \(B(3; 0)\) pont, a másik két csúcsa pedig a megadott görbén van, az ábra szerint.
A megadott görbe és az \(x\) tengely \([0; 5]\) szakasza egy korlátos síkidomot fog közre. x y A B C D y = 0,25x(x−5)2 (0 ≤ x ≤ 5)
b
Ha véletlenszerűen kiválasztjuk ennek a korlátos síkidomnak egy pontját, akkor mennyi a valószínűsége, hogy a kiválasztott pont a trapéznak is pontja lesz?
10 pont

a) Az origó $(0; 0)$ koordinátáinak behelyettesítése a függvénybe: $$ 0,25 \cdot 0 \cdot (0 - 5)^2 = 0 $$ Tehát az origó rajta van a görbén.
Az $(5; 0)$ pont behelyettesítése: $$ 0,25 \cdot 5 \cdot (5 - 5)^2 = 0 $$ Az állítás tehát igaz.

b) A síkidom területét a határozott integrál adja a $[0; 5]$ intervallumon: $$ T = \int_{0}^{5} 0,25x(x-5)^2 \,dx = 0,25 \int_{0}^{5} (x^3 - 10x^2 + 25x) \,dx $$ Elvégezve az integrálást: $$ T = 0,25 \left[ \frac{x^4}{4} - \frac{10x^3}{3} + \frac{25x^2}{2} \right]_0^5 = 0,25 \left( \frac{625}{4} - \frac{1250}{3} + \frac{625}{2} \right) = \frac{625}{48} \approx 13,02 $$ A trapéz párhuzamos oldalainak hossza a görbe $x=1$ és $x=3$ pontokban felvett helyettesítési értéke: $$ y(1) = 0,25 \cdot 1 \cdot (1 - 5)^2 = 4 \implies AD = 4 $$ $$ y(3) = 0,25 \cdot 3 \cdot (3 - 5)^2 = 3 \implies BC = 3 $$ A trapéz magassága $AB = 3 - 1 = 2$.
A trapéz területe: $$ T_{\text{trapéz}} = \frac{4 + 3}{2} \cdot 2 = 7 $$ A geometriai valószínűség a kedvező és az összes terület hányadosa: $$ P = \frac{T_{\text{trapéz}}}{T} = \frac{7}{\frac{625}{48}} = \mathbf{\frac{336}{625} = 0,5376} $$

2021. május • 7. feladat
16 pont
Egy nyolcfős csapat kosárlabdaedzése közben mind a nyolcan 10-szer kíséreltek meg hárompontost dobni. A sikeres dobások számát mind a nyolc főnél felírták. A feljegyzett számok: 6, 3, 7, 6, 4, 7, 8 és 7.
a
Határozza meg a sikeres dobások számának átlagát, mediánját és szórását!
4 pont
A kosárlabda büntetődobást 4,6 méter távolságról kell elvégezni, a gyűrű 3 méter magasan van. Petra a dobás pillanatában 2 méter magasságból engedi el a labdát, és az ideális, vízszintessel bezárt 45°-os szögre törekszik a dobás indításánál.
b
Petra dobásának modellezéséhez határozza meg annak a parabolának az egyenletét, amely áthalad a \(P(0; 2)\) és a \(Q(4,6; 3)\) ponton, a \(P\) pontban húzott érintőjének irányszöge pedig 45°! A parabola egyenletét \(y = ax^2 + bx + c\) alakban adja meg!
8 pont
Az ábrán a \([-2; 3]\) intervallumon értelmezett szigorúan monoton, folytonos \(f\) függvény grafikonja látható. x y f 0 -1 -2 1 2 3 -1 -2 1 2 3 4 5
c
Adja meg az \(f\) inverzfüggvényének értelmezési tartományát, értékkészletét, zérushelyét, és jellemezze az inverzfüggvényt monotonitás szempontjából!
4 pont

a) Az adathalmaz rendezve: 3, 4, 6, 6, 7, 7, 7, 8.
Az átlag: \( \overline{x} = \frac{48}{8} = \mathbf{6} \).
A medián a két középső elem átlaga (6 és 7): \(\mathbf{6,5}\).
A szórás a definíció alapján: $$ \sigma = \sqrt{\frac{(3-6)^2 + (4-6)^2 + 2\cdot(6-6)^2 + 3\cdot(7-6)^2 + (8-6)^2}{8}} = \sqrt{\frac{9 + 4 + 0 + 3 + 4}{8}} = \sqrt{\frac{20}{8}} \approx \mathbf{1,58} $$

b) A parabola egyenlete \(y = ax^2 + bx + c\).
A görbe átmegy a \(P(0; 2)\) ponton, azaz a nullponti érték behelyettesítéséből következik, hogy \(c = 2\).
Az érintő meredeksége a derivált nullabeli értéke. Mivel a meredekségszög 45°, így \(m = \text{tg} 45^\circ = 1\). A deriváltfüggvény \(y' = 2ax + b\), ebből \(y'(0) = 1 \implies \mathbf{b = 1}\).
Tehát az egyenlet: \(y = ax^2 + x + 2\).
A görbe átmegy a \(Q(4,6; 3)\) ponton, behelyettesítve az \((x,y)\) értékeket: $$ 3 = a \cdot 4,6^2 + 4,6 + 2 \implies 21,16a = -3,6 \implies a \approx \mathbf{-0,17} $$ A keresett parabola egyenlete: \(y = -0,17x^2 + x + 2\).

c) A függvény inverzének tulajdonságait az ábráról leolvasható értékekből tudjuk levezetni, mivel a grafikon tükröződik az \(y = x\) egyenesre:

  • Az inverzfüggvény értelmezési tartománya \(f\) értékkészlete, tehát: \([-2; 5]\).
  • Értékkészlete megegyezik \(f\) értelmezési tartományával, azaz: \([-2; 3]\).
  • Zérushelye ott van, ahol \(f\) az 1-et veszi fel az y-tengelyen (mert az eredeti f zérushelye \(y=1\) \(\implies\) az inverzben \(f^{-1}(1)=0\)). A grafikonból leolvasva a zérushely: \(x = 1\).
  • Mivel az eredeti függvény szigorúan monoton növekedő, így inverze is szigorúan monoton növekedő.

2020. május • 7. feladat
16 pont
Az \( ABCD \) húrnégyszögben \( AB = 20 \), \( BC = 18 \), \( \angle ABC = 70^\circ \), \( \angle CAD = 50^\circ \).
a
Milyen hosszú a \( CD \) oldal, és mekkora a húrnégyszög területe?
7 pont
A derékszögű koordináta-rendszerben adottak a \( P(-2; 0) \), \( Q(6; 0) \) és \( R(0; 5) \) pontok, a \( H \) pedig a \( PQ \) szakasz tetszőleges pontja.
b
Számítsa ki a \( \vec{PH} \) és az \( \vec{RH} \) vektorok skaláris szorzatát, ha \( H(-1,8; 0) \).
2 pont
c
Adja meg a \( H \) pont koordinátáit úgy, hogy a \( \vec{PH} \) és az \( \vec{RH} \) vektorok skaláris szorzata maximális, illetve úgy is, hogy minimális legyen!
7 pont

a) Az $ABC$ háromszögben felírva a koszinusztételt az $AC$ szakaszra: $$ AC^2 = 20^2 + 18^2 - 2 \cdot 20 \cdot 18 \cdot \cos(70^\circ) \implies AC \approx 21,86 $$ A húrnégyszög egyik alaptulajdonsága, hogy a szemközti szögeinek összege $180^\circ$. Mivel a $\angle B = 70^\circ$, ezért $\angle D = 180^\circ - 70^\circ = 110^\circ$.
Az $ACD$ háromszög szögeinek ismeretében ($\angle D = 110^\circ$, $\angle CAD = 50^\circ$) az $\angle ACD = 180^\circ - (110^\circ + 50^\circ) = 20^\circ$. Szinusztétellel kifejezve az oldalt: $$ \frac{CD}{\sin(50^\circ)} = \frac{21,86}{\sin(110^\circ)} \implies CD \approx \mathbf{17,82} $$ A húrnégyszög teljes területét a két felosztott háromszög területeinek összegéből kapjuk: $$ T = T_{ABC} + T_{ACD} = \frac{20 \cdot 18 \cdot \sin(70^\circ)}{2} + \frac{21,86 \cdot 17,82 \cdot \sin(20^\circ)}{2} \approx 169,1 + 66,6 = \mathbf{235,7} $$

A B C D 20 18 70° 50°

b) Ha $H(-1,8; 0)$, a vektorok komponensei (a pontok koordinátáinak különbségei): $$ \vec{PH} = (-1,8 - (-2); 0 - 0) = (0,2; 0) $$ $$ \vec{RH} = (-1,8 - 0; 0 - 5) = (-1,8; -5) $$ A két vektor skaláris szorzata: $$ \vec{PH} \cdot \vec{RH} = 0,2 \cdot (-1,8) + 0 \cdot (-5) = \mathbf{-0,36} $$

c) Legyen a $H$ pont az $(x; 0)$ koordinátákkal megadva, ahol $-2 \le x \le 6$ (a szakasz feltétele). A vektorok általánosan felírva: $$ \vec{PH} = (x + 2; 0) $$ $$ \vec{RH} = (x; -5) $$ Az $f(x)$ függvényünk ezek skaláris szorzata lesz: $$ f(x) = \vec{PH} \cdot \vec{RH} = (x + 2)x + 0 \cdot (-5) = x^2 + 2x = (x + 1)^2 - 1 $$ A függvény egy felfelé nyitott parabola, melynek csúcspontja az $x = -1$ helyen van. Ezen a ponton a függvény felveszi minimumát, azaz a minimális szorzat a $H_{min}(-1; 0)$ ponthoz tartozik.
Mivel az értelmezési tartomány a $[-2; 6]$ zárt intervallum, a maximális értéket a csúcsponttól legmesszebbre lévő végpontnál, tehát $x = 6$-nál veszi fel, amely a $H_{max}(6; 0)$ ponthoz tartozik.

6 -2 -1
2019. október • 4. feladat
13 pont
Az ábrán a harmadfokú $f$ függvény grafikonjának egy részlete látható. A függvény értelmezési tartományában megjelöltünk öt helyet. y x f x1 x2 x3 x4 x5
a
Mindegyik esetben döntse el, hogy az adott helyen az $f$ első, illetve második deriváltjának előjele pozitív ($P$) vagy negatív ($N$)! Válaszát írja a megadott táblázat megfelelő cellájába! (Tudjuk, hogy $f'(x_4) = 0$.)
hely $x_1$ $x_2$ $x_3$ $x_4$ $x_5$
$f'$ előjele $P$ $0$
$f''$ előjele
4 pont
b
Adott az $y = -\frac{1}{4}(x-2)^2 + 8$ egyenletű parabola.
Határozza meg a $k$ valós paraméter értékét úgy, hogy a $4x - y = k$ egyenletű egyenes érintse a parabolát, és határozza meg az érintési pont koordinátáit is!
9 pont

a) Az $f'$ első derivált előjele a függvény menetét mutatja: monoton nővekvő esetén pozitív ($P$), csökkenő esetén negatív ($N$). Az $f''$ második derivált a görbületet mutatja: konkáv szakaszon (lefelé nyitott) negatív ($N$), konvex szakaszon (felfelé nyitott) pozitív ($P$). Az ábra gondos megvizsgálásával látható, hogy $x_2$ nem a maximumhely, hanem kicsivel a lokális maximum után van. A kitöltött táblázat:

hely $x_1$ $x_2$ $x_3$ $x_4$ $x_5$
$f'$ előjele $P$ $N$ $N$ $0$ $P$
$f''$ előjele $N$ $N$ $P$ $P$ $P$

b) Az érintő egyenes átrendezve: $y = 4x - k$, melynek meredeksége 4. A parabola egyenletének deriváltja: $$ f'(x) = -\frac{1}{4} \cdot 2(x-2) = -\frac{1}{2}x + 1 $$ Mivel az érintési pontban a derivált megegyezik a meredekséggel: $$ -\frac{1}{2}x + 1 = 4 \Rightarrow -\frac{1}{2}x = 3 \Rightarrow x = -6 $$ A behelyettesítési érték a parabolán: $$ y = -\frac{1}{4}(-6-2)^2 + 8 = -\frac{64}{4} + 8 = -16 + 8 = -8 $$ Az érintési pont koordinátái tehát: $(-6; -8)$.
Ezt visszahelyettesítve az érintő egyenletébe: $$ 4(-6) - (-8) = k \Rightarrow -24 + 8 = k \Rightarrow \mathbf{k = -16} $$

2019. október • 8. feladat
16 pont
Egy kétszemélyes társasjátékot olyan négyzet alakú táblán játszanak, amelyet fehér és szürke mezőkre osztottak fel az ábra szerint. a b c d (1; 1) (-1; 1) (-1; -1) (1; -1) Ha a táblát egy olyan koordináta-rendszerbe helyezzük, amelyben a négyzet csúcsainak koordinátái $(1; 1)$, $(-1; 1)$, $(-1; -1)$, illetve $(1; -1)$, akkor ebben a koordináta-rendszerben az $a$ jelű ív egyenlete: $y = (1-x)^3$, $0 \le x \le 1$. A tábla középpontosan és tengelyesen is szimmetrikus.
a
Írja fel a másik három (az ábrán $b, c,$ illetve $d$ jelű) ív egyenletét is!
4 pont
A társasjáték gyártója a 2 dm oldalú tábla fehér színű részének bevonásához egy speciális anyagot használ. Ebből 1 kg mennyiség 12 m² terület bevonásához elegendő.
b
Számítsa ki, hogy 4000 darab tábla elkészítéséhez hány kg speciális anyag szükséges!
5 pont
A kétszemélyes társasjátékban minden játszma csak valamelyik játékos győzelmével végződhet, döntetlen nincs. Minden játszmában 1 pontot kap a győztes, a vesztes pedig 0 pontot. Anna és Bori nagyon szereti ezt a társasjátékot. Ha egymás ellen játszanak, akkor Anna 0,4 valószínűséggel, Bori pedig 0,6 valószínűséggel nyer meg egy játszmát. Addig játszanak, amíg valamelyikük először éri el a 10 pontot.
c
Mennyi annak a valószínűsége, hogy Bori legfeljebb 12 játszma után megnyeri a játékot? (Kezdéskor mindkettőjüknek 0 pontja van.)
7 pont

a) A görbéket tükrözésekkel kapjuk meg. - $b$ jelű ív ($y$ tengelyre tükrözés): $y = (1 - (-x))^3 \Rightarrow$ $y = (x+1)^3$, feltéve hogy $-1 \le x \le 0$. - $c$ jelű ív ($x$ tengelyre tükrözés a $b$-ből): $y = -(x+1)^3$, feltéve hogy $-1 \le x \le 0$. - $d$ jelű ív ($x$ tengelyre tükrözés az $a$-ból): $y = -(1-x)^3$, feltéve hogy $0 \le x \le 1$.

b) A tábla jobb felső negyedében lévő sötétített terület nagyságát integrállal határozzuk meg: $$ T_a = \int_0^1 (1-x)^3 dx = \left[ -\frac{(1-x)^4}{4} \right]_0^1 = 0 - \left(-\frac{1}{4}\right) = \frac{1}{4} $$ Egy teljes 1×1-es negyed területe 1, amiből a fehér terület $\frac{3}{4}$. A teljes táblán a fehér terület ezáltal $4 \cdot \frac{3}{4} = 3$ egységnégyzet. Mivel a tábla valójában 2 dm oldalú, a fenti koordinátarendszer 1 egysége pontosan 1 dm. Így egy tábla fehér területe $3 \text{ dm}^2$. 4000 tábla esetében a bevonandó terület: $$ 4000 \cdot 3 \text{ dm}^2 = 12000 \text{ dm}^2 = 120 \text{ m}^2 $$ Mivel 1 kg anyag 12 m²-re elegendő, a szükséges anyag: $$ \frac{120}{12} = \mathbf{10 \text{ kg}} $$

c) A játék 10, 11 vagy 12 játszma után fejeződhet be Bori győzelmével. Ehhez binomiális eloszlást alkalmazunk úgy, hogy az utolsó játszmát mindenképp Bori nyeri. - 10 játszma: Bori nyer 10 zsinórban. Valószínűsége $0,6^{10} \approx 0,006$. - 11 játszma: Az első 10-ből 9-et nyer meg Bori, 1-et Anna, majd a 11.-et Bori. $$ \binom{10}{9} \cdot 0,6^9 \cdot 0,4^1 \cdot 0,6 = 10 \cdot 0,6^{10} \cdot 0,4 \approx 0,024 $$ - 12 játszma: Az első 11-ből 9-et nyer meg Bori, 2-t Anna, majd a 12.-et Bori. $$ \binom{11}{9} \cdot 0,6^9 \cdot 0,4^2 \cdot 0,6 = 55 \cdot 0,6^{10} \cdot 0,16 \approx 0,053 $$ Ezek egymást kizáró események, így az összegük adja meg a végeredményt: $$ P \approx 0,006 + 0,024 + 0,053 = \mathbf{0,083} $$

2019. május • 6. feladat
16 pont
Egy egyenlő szárú háromszög oldalai hosszúságának átlaga 10, szórása \( 3\sqrt{2} \).
a
Határozza meg a háromszög oldalainak hosszát!
6 pont
Egy háromszög csúcsai a derékszögű koordináta-rendszerben \( A(-6; 0) \), \( B(6; 0) \) és \( C(0; 8) \).
b
Igazolja, hogy a \( 3x - 4y = -12 \) egyenletű \( e \) egyenes felezi az \( ABC \) háromszög kerületét és területét is!
10 pont

a) Jelölje az egyenlő szárú háromszög oldalainak hosszát \( x, x \) és \( y \).
Mivel az átlag 10, így az oldalak összege (a kerület) 30, vagyis \( y = 30 - 2x \).
A szórásnégyzet (variancia) \( (3\sqrt{2})^2 = 18 \), így felírható: $$ \frac{(x - 10)^2 + (x - 10)^2 + (30 - 2x - 10)^2}{3} = 18 $$ $$ \frac{2(x - 10)^2 + (20 - 2x)^2}{3} = 18 $$ $$ 2(x - 10)^2 + 4(10 - x)^2 = 54 $$ Mivel \( (20 - 2x)^2 = 4(10 - x)^2 = 4(x - 10)^2 \), összevonhatunk: $$ 6(x - 10)^2 = 54 \implies (x - 10)^2 = 9 $$ $$ x - 10 = \pm 3 \implies x = 13 \text{ vagy } x = 7 $$ Ha \( x = 7 \), az oldalak: 7, 7, 16. Ez nem alkot háromszöget (mert \( 7+7 < 16 \)).
Ha \( x = 13 \), az oldalak: 13, 13, 4. (Ez egy érvényes háromszög, az átlag 10, a szórás valóban a megadott érték.)

b) Az \( e \) egyenes egyenletéből fejezzük ki \( y \)-t: \( y = \frac{3}{4}x + 3 \).
Az \( ABC \) háromszög adatai: Az alap hossza \( AB = 12 \), magassága 8, így a területe: \( T_{ABC} = \frac{12 \cdot 8}{2} = 48 \).
A szárak hossza Pitagorasz-tétellel: \( AC = \sqrt{6^2 + 8^2} = 10 \) és \( BC = 10 \).
A kerület: \( K_{ABC} = 12 + 10 + 10 = 32 \).
Keressük meg az \( e \) egyenes és a háromszög oldalainak metszéspontjait!
Az \( AB \) oldallal (\( x \) tengely, \( y=0 \)): \( 3x - 0 = -12 \implies x = -4 \). Legyen ez a \( D(-4; 0) \) pont.
A \( BC \) egyenes egyenlete, mely átmegy a \( (6; 0) \) és \( (0; 8) \) pontokon: \( y = -\frac{4}{3}x + 8 \).
Metszéspontjuk az \( e \) egyenessel (\( E \) pont): $$ \frac{3}{4}x + 3 = -\frac{4}{3}x + 8 \implies \frac{25}{12}x = 5 \implies x = 2{,}4 $$ A pont koordinátája: \( y = \frac{3}{4}(2{,}4) + 3 = 4{,}8 \). Tehát \( E(2{,}4; 4{,}8) \).
Az \( e \) egyenes a \( DBE \) háromszöget vágja le az \( ABC \)-ből. Ennek alapja a \( DB \) szakasz, melynek hossza \( 6 - (-4) = 10 \). A háromszög ehhez tartozó magassága az \( E \) pont \( y \) koordinátája, azaz \( 4{,}8 \).
A levágott \( DBE \) háromszög területe: $$ T_{DBE} = \frac{10 \cdot 4{,}8}{2} = \mathbf{24} $$ Mivel ez éppen a fele az eredeti 48-nak, a területet felezi.
A kerület felezésének ellenőrzéséhez meg kell néznünk, milyen hosszan vágja ketté a kerületet az egyenes. Az \( e \) egyenes által "félbevágott" egyik útvonal a \( B \)-n keresztül: \( DB + BE \).
A \( BE \) hossza: $$ BE = \sqrt{(6 - 2{,}4)^2 + (0 - 4{,}8)^2} = \sqrt{3{,}6^2 + (-4{,}8)^2} = \sqrt{12{,}96 + 23{,}04} = \sqrt{36} = 6 $$ A határvonal ezen részének hossza: \( DB + BE = 10 + 6 = \mathbf{16} \).
Mivel a teljes kerület 32, a \( 16 \) pontosan a fele, így az egyenes valóban felezi a kerületet is.

2018. május • 6. feladat
16 pont
Adott az \( x^2 + y^2 + 4x - 16y + 34 = 0 \) egyenletű \( k \) kör.
a
Igazolja, hogy az \( E(-7; 5) \) pont rajta van a \( k \) körön!
2 pont
b
Írja fel a \( k \) kör \( E \) pontjában húzható érintőjének egyenletét!
5 pont
c
Határozza meg az \( m \) valós paraméter összes lehetséges értékét úgy, hogy az \( y = mx \) egyenletű \( e \) egyenesnek és a \( k \) körnek ne legyen közös pontja!
9 pont

a) Az \( E \) pont koordinátáit a kör egyenletébe behelyettesítjük: $$ (-7)^2 + 5^2 + 4 \cdot (-7) - 16 \cdot 5 + 34 = 49 + 25 - 28 - 80 + 34 = 0 $$ Mivel az összeg nullát ad, a pont valóban rajta van a körön.

b) Teljes négyzetté alakítjuk a kör egyenletét, hogy megkapjuk a középpontját: $$ (x^2 + 4x + 4) - 4 + (y^2 - 16y + 64) - 64 + 34 = 0 \implies (x + 2)^2 + (y - 8)^2 = 34 $$ A kör középpontja \( C(-2; 8) \). Az érintési pontba mutató \(\vec{CE}\) sugárvektor egyben az érintőegyenes normálvektora (\(\mathbf{n}\)) is lesz: $$ \mathbf{n} = \vec{CE} = (-7 - (-2); 5 - 8) = (-5; -3) $$ Ugyanez a \( (-1) \)-szeresével is felírható: \( \mathbf{n} = (5; 3) \). Az érintő egyenlete az \( E(-7; 5) \) ponton át: $$ 5x + 3y = 5(-7) + 3(5) \implies \mathbf{5x + 3y = -20} $$

c) Az \( y = mx \) (azaz \( mx - y = 0 \)) egyenesnek és a körnek pontosan akkor nincs közös pontja, ha a kör \( C(-2; 8) \) középpontjának távolsága az egyenestől szigorúan nagyobb a kör sugaránál (\( r = \sqrt{34} \)): $$ \frac{|-2m - 8|}{\sqrt{m^2 + (-1)^2}} > \sqrt{34} $$ Mindkét oldalt négyzetre emelve (mivel nem negatívak) és a nevezővel szorozva: $$ \frac{4m^2 + 32m + 64}{m^2 + 1} > 34 \implies 4m^2 + 32m + 64 > 34m^2 + 34 $$ Rendezve és 2-vel osztva a másodfokú egyenlőtlenséget kapjuk: $$ 30m^2 - 32m - 30 < 0 \implies 15m^2 - 16m - 15 < 0 $$ A \( 15m^2 - 16m - 15 = 0 \) másodfokú egyenlet gyökei a megoldóképlettel: \( m_1 = \frac{5}{3} \) és \( m_2 = -\frac{3}{5} \). Mivel a főegyüttható pozitív és mi a nullánál kisebb részt keressük, a megoldáshalmaz a gyökök közti nyílt intervallum: $$ \mathbf{-\frac{3}{5} < m < \frac{5}{3}} \quad \text{azaz} \quad \mathbf{m \in \left] -\frac{3}{5}; \frac{5}{3} \right[} $$

2017. október • 1. feladat
12 pont
Egy téglalap alakú városi park tervezésekor a kezdeti egyszerű vázlatokat egy rajzolóprogram segítségével készíti el a tervező. A parkot derékszögű koordináta-rendszerben ábrázolja úgy, hogy a koordináta-rendszer tengelyein a hosszúságegység a valóságban 10 méternek felel meg. A park négy csúcsát az \( A(0; 0) \), \( B(30; 0) \), \( C(30; 48) \), \( D(0; 48) \) koordinátájú pontok adják meg. Az első tervek között a négy csúcson átmenő körút is szerepel.
a
Adja meg ennek a körnek az egyenletét!
3 pont
A vázlatba a tervező egy olyan kört is berajzolt, amely egy díszteret határol majd. A kör egyenletét a rajzolóprogram \( x^2 + y^2 - 36x - 48y + 819 = 0 \) alakban adta meg.
b
Számítsa ki, hány százaléka a dísztér területe a park területének!
4 pont
A tervező egy olyan egyenest is megrajzolt, amely a park \( C \) csúcsában lévő bejáraton és a \( P(18; 24) \) ponton halad át. Ezen az egyenesen egy sétaút halad majd.
c
Határozza meg a sétaút egyenesének egyenletét, és számítsa ki a parkbeli szakaszának valódi hosszát!
5 pont

a) A kör középpontja a téglalap átlóinak felezőpontja: \( K(15; 24) \).
A kör sugara a középpont és az egyik csúcs távolsága: $$ KA = \sqrt{15^2 + 24^2} = \sqrt{801} \approx 28,3 $$ A kör egyenlete így: \( (x - 15)^2 + (y - 24)^2 = 801 \).

b) A díszteret alkotó kör egyenletét teljes négyzetté alakítva: $$ (x - 18)^2 + (y - 24)^2 = 81 \, (= 9^2) $$ A kör sugara \( r = 9 \) egység, területe \( T_{\text{dísztér}} = 9^2 \pi \approx 254,5 \) területegység.
A park területe \( T_{\text{park}} = 30 \cdot 48 = 1440 \) területegység.
A dísztér területe a park területének $$ \frac{81\pi}{1440} \cdot 100 \approx \mathbf{17,7\%}\text{-a.} $$

c) A sétaút átmegy a \( C(30; 48) \) és a \( P(18; 24) \) pontokon. Az irányvektora \( \mathbf{v} = (30 - 18; 48 - 24) = (12; 24) \). Ebből a normálvektora \( \mathbf{n}(2; -1) \) egyszerűsítve.
Az egyenes egyenlete: \( \mathbf{2x - y = 12} \).
A park területét ott hagyja el, ahol az \( y = 0 \) tengelyt (az \( AB \) oldalt) metszi. Behelyettesítve: \( 2x - 0 = 12 \implies x = 6 \). Tehát az \( M(6; 0) \) pontban.
A sétaút parkon belüli szakaszának (\( CM \)) hossza: $$ CM = \sqrt{(30 - 6)^2 + (48 - 0)^2} = \sqrt{24^2 + 48^2} = \sqrt{2880} \approx 53,7 \text{ egység.} $$ Mivel 1 egység 10 méternek felel meg, a valódi hossz: 537 méter.

2017. május • 4. feladat
14 pont
Az \( f: \mathbb{R} \to \mathbb{R}, \; f(x) = x^2 - 12x + 27 \) függvény grafikonja a derékszögű koordináta-rendszerben parabola.
a
Számítsa ki a parabola és az \( x \) tengely által bezárt (korlátos) síkidom területét!
5 pont
b
Írja fel a parabolához az \( E(5; -8) \) pontjában húzott érintő egyenletét!
5 pont
c
Számítsa ki a parabola fókuszpontjának koordinátáit!
4 pont

a) Először meghatározzuk a függvény zérushelyeit: $$ x^2 - 12x + 27 = 0 \implies x_1 = 3, \quad x_2 = 9 $$ A parabola az \( [3; 9] \) intervallumon az \( x \) tengely alatt halad, ezért a keresett terület a határozott integrál ellentettje: $$ T = -\int_{3}^{9} (x^2 - 12x + 27) \, dx = \left[ -\frac{x^3}{3} + 6x^2 - 27x \right]_{3}^{9} $$ Helyettesítsük be a határokat: $$ T = \left( -\frac{729}{3} + 6 \cdot 81 - 27 \cdot 9 \right) - \left( -\frac{27}{3} + 6 \cdot 9 - 27 \cdot 3 \right) $$ $$ T = (-243 + 486 - 243) - (-9 + 54 - 81) = 0 - (-36) = \mathbf{36} $$ A bezárt terület nagysága 36 területegység.

b) Az érintő meredekségét a deriváltfüggvény adott pontbeli helyettesítési értéke adja meg: $$ f'(x) = 2x - 12 $$ $$ m = f'(5) = 2 \cdot 5 - 12 = -2 $$ Az egyenes egyenletének pont-meredekség alakjába behelyettesítve: $$ y - y_0 = m(x - x_0) \implies y - (-8) = -2(x - 5) $$ $$ y + 8 = -2x + 10 \implies \mathbf{y = -2x + 2} $$

c) Hozzuk a parabolát csúcsponti alakra teljes négyzetté alakítással: $$ f(x) = (x - 6)^2 - 36 + 27 = (x - 6)^2 - 9 $$ A parabola tengelypontja tehát \( T(6; -9) \).
Az \( y = \frac{1}{2p}(x - u)^2 + v \) alakból felírható, hogy a paraméterre \( 2p = 1 \implies p = 0,5 \).
A fókuszpont az \( y \) tengellyel párhuzamos szimmetriatengely mentén \( \frac{p}{2} \)-vel helyezkedik el a csúcspont felett: $$ F\left(6; -9 + \frac{0,5}{2}\right) = \mathbf{F(6; -8,75)} $$

2016. október • 5. feladat
16 pont
a
Adja meg az \( 5x^2 + 5y^2 - 14x + 22y - 11 = 0 \) egyenletű kör középpontját és sugarát!
3 pont
Adott a \( k \) kör, amelynek középpontja a \( K(-5; 7) \) pont, és a sugara 10 egység. Ezen a körön belül adott az \( A(-4; 14) \) pont.
b
Írja fel annak az \( A \) ponton áthaladó \( e \) egyenesnek az egyenletét, amely merőleges a \( KA \) szakaszra!
3 pont
c
Határozza meg a \( k \) kör \( e \) egyenesre illeszkedő húrjának hosszát!
5 pont
d
A koordináta-rendszer \( P(x; y) \) pontját rácspontnak nevezzük, ha \( x \) és \( y \) egész számok.
Hány rácsponton megy át a \( k \) körvonal?
5 pont

a) Az egyenletet először osszuk el 5-tel: $$ x^2 + y^2 - 2,8x + 4,4y - 2,2 = 0 $$ Teljes négyzetté alakítással: $$ (x - 1,4)^2 - 1,96 + (y + 2,2)^2 - 4,84 - 2,2 = 0 $$ $$ (x - 1,4)^2 + (y + 2,2)^2 = 9 $$ A kör középpontja \( (1,4; -2,2) \), sugara pedig 3 egység.

b) A \( \vec{KA} \) vektor lesz a keresett egyenes normálvektora: $$ \vec{KA} = (-4 - (-5); 14 - 7) = (1; 7) $$ Az egyenes áthalad az \( A(-4; 14) \) ponton, egyenlete tehát: $$ 1 \cdot x + 7 \cdot y = 1 \cdot (-4) + 7 \cdot 14 $$ $$ \mathbf{x + 7y = 94} $$

c) A húr szakaszának hossza meghatározható Pitagorasz-tétel segítségével, hiszen a \( KA \) szakasz merőleges a húrra, így felezi azt. A húr és a középpont távolsága éppen a \( KA \) szakasz hossza: $$ d = KA = \sqrt{1^2 + 7^2} = \sqrt{50} $$ A kör sugara \( r = 10 \). A húr fele (\( h \)) felírható a következőképpen: $$ h^2 + d^2 = r^2 \implies h^2 = 100 - 50 = 50 \implies h = \sqrt{50} $$ A húr teljes hossza \( 2h = 2\sqrt{50} \approx \mathbf{14,14 \text{ egység}} \).

d) A \( k \) kör egyenlete \( (x+5)^2 + (y-7)^2 = 100 \).
Mivel a középpont rácspont, a körvonalon lévő rácspontok keresése azonos a \( 100 \) két négyzetszám összegére történő felbontásával: \( a^2 + b^2 = 100 \).
A lehetséges felbontások: $$ 100 = 0^2 + 10^2 \text{ és } 100 = 6^2 + 8^2 $$ A megfelelő \( a, b \) értékek és előjeleik adják az összes lehetséges eltérést a középponttól:
- Ha \( \{a,b\} = \{0, \pm 10\} \), ebből 4 pont adódik (2 az x-tengely mentén, 2 az y-tengely mentén).
- Ha \( a = \pm 6, b = \pm 8 \), ebből 4 pont adódik.
- Ha \( a = \pm 8, b = \pm 6 \), ebből ismét 4 pont adódik.
Összesen \( 4 + 4 + 4 = \) 12 rácspont található a körvonalon.

2015. október • 4. feladat
14 pont
Két sportiskola legjobb teniszezői egyéni teniszbajnokság keretében mérték össze tudásukat. A verseny emblémáját parabolaszelet alakúra tervezték. A koordináta-rendszerben készült tervrajzon a teniszlabda röppályáját jelképező \( y = 4 - x^2 \) egyenletű parabola, valamint az \( x \) tengely határolja a parabolaszeletet. Az emblémán látható még a teniszlabdát jelképező kör is, ennek egyenlete \( x^2 + y^2 - 2,6y = 0 \). x y 2 -2 4 1,3 O
a
Hány százaléka a kör területe a parabolaszelet területének? A választ egészre kerekítve adja meg!
8 pont
A Zöld Iskolából 8, a Piros Iskolából 10 tanuló versenyzett a bajnokságon. Mindenki mindenkivel egy mérkőzést játszott, az ugyanabba az iskolába járó tanulók is játszottak egymással. A verseny végén kiderült, hogy a Piros Iskola tanulói összesen kétszer annyi mérkőzést nyertek meg, mint a Zöld Iskola tanulói. (Teniszben döntetlen nincs.)
b
A Zöld Iskola versenyzői összesen hány olyan mérkőzést nyertek meg, amelyet a Piros Iskola valamelyik teniszezőjével játszottak?
6 pont

a) Az \( y = 4 - x^2 \) egyenletű parabola a \((-2; 0)\), illetve a \((2; 0)\) pontban metszi az abszcisszatengelyt.
A parabolaszelet területe (határozott integrállal): $$ T_p = \int_{-2}^{2} (4 - x^2) \, dx = 2 \cdot \int_{0}^{2} (4 - x^2) \, dx = 2 \cdot \left[ 4x - \frac{x^3}{3} \right]_0^2 $$ $$ T_p = 2 \cdot \left( 8 - \frac{8}{3} \right) = \frac{32}{3} $$ A kör egyenletét teljes négyzetté alakítva: $$ x^2 + (y - 1,3)^2 = 1,3^2 $$ Ebből a kör sugara \( 1,3 \), területe pedig: $$ T_k = 1,3^2 \pi = 1,69\pi \approx 5,31 $$ A kör és a parabolaszelet területének aránya: $$ \frac{1,69\pi}{\frac{32}{3}} \approx 0,4977 $$ A kör területe a parabolaszelet területének tehát 50%-a.

b) A résztvevők száma összesen 18. A lejátszott mérkőzések száma: $$ \binom{18}{2} = 153 $$ Mivel a Piros Iskola kétszer annyit nyert, a Zöld Iskola teniszezőinek összesen \( \frac{1}{3} \cdot 153 = 51 \) megnyert mérkőzése volt.
Ennek a 8 zöld tanulónak az egymás közötti mérkőzései mindig a 8 tanuló valamelyikének győzelmével végződtek, ez \( \binom{8}{2} = 28 \) győzelmet jelent házon belül.
A Zöld Iskola tanulói az 51 győztes mérkőzésük közül tehát a Piros Iskola tanulói ellen \( 51 - 28 = \mathbf{23} \)-at nyertek meg.

2015. október • 9. feladat
16 pont
Egy kör középpontja egy derékszögű háromszög \( b \) hosszúságú befogójára illeszkedik. A kör érinti a \( c \) hosszúságú átfogót és az \( a \) hosszúságú befogó egyenesét is. Andrea és Petra egymástól függetlenül kifejezték a kör sugarának hosszát a háromszög oldalainak hosszával. Andrea szerint a kör sugara \( R_A = \frac{ab}{a+c} \), Petra szerint pedig \( R_P = \frac{ac - a^2}{b} \).
a
Igazolja, hogy \( R_A = R_P \)!
5 pont
b
Bizonyítsa be, hogy Andrea képlete helyes!
4 pont
Egy derékszögű háromszög oldalai \( a = 8 \text{ cm} \), \( b = 6 \text{ cm} \) és \( c = 10 \text{ cm} \). Megrajzoljuk azt a két kört, melyek középpontja a háromszög egyik, illetve másik befogójára illeszkedik, és amelyek érintik a háromszög másik két oldalegyenesét.
c
Számítsa ki, hogy a két körnek a háromszög belsejébe eső \( M \) metszéspontja milyen messze van a derékszögű \( C \) csúcstól!
7 pont

a) Felírva a két kifejezés egyenlőségét: $$ \frac{ab}{a+c} = \frac{a(c-a)}{b} $$ Mindkét oldalt \( a \)-val osztva, majd keresztbeszorozva kapjuk: $$ b^2 = (c-a)(c+a) \implies b^2 = c^2 - a^2 \implies a^2 + b^2 = c^2 $$ A kapott egyenlet a Pitagorasz-tétel miatt minden derékszögű háromszögre igaz, és mivel az átalakítások ekvivalensek voltak, így a két formula is egyenértékű.

b) A derékszögű háromszög területét kétféleképpen írhatjuk fel. A hagyományos képlettel: \( T = \frac{ab}{2} \).
Másrészt a kör középpontja a háromszöget két kisebb háromszögre bontja: az egyik alapja az \( a \) befogó, magassága \( R \), a másik alapja a \( c \) átfogó, magassága szintén \( R \) (a kör érintési tulajdonsága miatt). A két terület összege: $$ T = \frac{aR}{2} + \frac{cR}{2} = \frac{R(a+c)}{2} $$ Egyenlővé téve a kettőt: $$ \frac{ab}{2} = \frac{R(a+c)}{2} \implies R = \frac{ab}{a+c} $$ Tehát Andrea képlete valóban helyes.

c) Helyezzük a háromszöget koordináta-rendszerbe úgy, hogy a \( C \) csúcs az origóba, az \( a \) befogó az \( x \)-tengelyre, a \( b \) befogó az \( y \)-tengelyre kerüljön. Ekkor a csúcsok: \( C(0, 0) \), \( B(8, 0) \), \( A(0, 6) \).
A \( b \) befogóra (azaz az \( y \)-tengelyre) eső középpontú kör sugara: $$ R_b = \frac{8 \cdot 6}{8 + 10} = \frac{48}{18} = \frac{8}{3} $$ A kör egyenlete: \( x^2 + \left(y - \frac{8}{3}\right)^2 = \left(\frac{8}{3}\right)^2 \implies x^2 + y^2 - \frac{16}{3}y = 0 \).
Az \( a \) befogóra (azaz az \( x \)-tengelyre) eső középpontú kör sugara: $$ R_a = \frac{8 \cdot 6}{6 + 10} = \frac{48}{16} = 3 $$ A kör egyenlete: \( (x - 3)^2 + y^2 = 3^2 \implies x^2 - 6x + y^2 = 0 \).
A két egyenlet kivonásával kapjuk az \( M \) metszéspontot határoló egyenest: $$ 6x - \frac{16}{3}y = 0 \implies x = \frac{8}{9}y $$ Visszahelyettesítve a második kör egyenletébe: $$ \left(\frac{8}{9}y\right)^2 - 6\left(\frac{8}{9}y\right) + y^2 = 0 $$ $$ \frac{64}{81}y^2 + y^2 = \frac{48}{9}y \implies \frac{145}{81}y^2 = \frac{432}{81}y \implies y = \frac{432}{145} \approx 2,98 $$ A megfelelő \( x \) koordináta: \( x = \frac{8}{9} \cdot \frac{432}{145} = \frac{384}{145} \approx 2,65 \).
A \( C \) csúcstól (\( 0,0 \)) vett \( CM \) távolság: $$ CM = \sqrt{x^2 + y^2} = \sqrt{\left(\frac{384}{145}\right)^2 + \left(\frac{432}{145}\right)^2} = \frac{\sqrt{147\,456 + 186\,624}}{145} = \frac{\sqrt{334\,080}}{145} \approx \mathbf{3,99 \text{ cm}} $$

2015. május • 4. feladat
14 pont
Adott a derékszögű koordináta-rendszerben három pont: \( A(-16; 10) \), \( B(2; 4) \), \( C(10; 2) \).
a
Számítsa ki az \( ABC \) háromszög \( B \) csúcsánál fekvő belső szögét!
6 pont
b
A \( K \) pont egyenlő távolságra van \( A \)-tól, \( B \)-től és \( C \)-től. Határozza meg a \( K \) pont koordinátáit!
8 pont

a) Elegánsan vektorok segítségével dolgozunk. A \( B \)-nél lévő szöget a \( \vec{BA} \) és \( \vec{BC} \) vektorok zárják be.

A vektorok koordinátái:

$$ \vec{BA} = (-16 - 2; 10 - 4) = (-18; 6) $$ $$ \vec{BC} = (10 - 2; 2 - 4) = (8; -2) $$

A vektorok hosszai:

$$ |\vec{BA}| = \sqrt{(-18)^2 + 6^2} = \sqrt{324 + 36} = \sqrt{360} $$ $$ |\vec{BC}| = \sqrt{8^2 + (-2)^2} = \sqrt{64 + 4} = \sqrt{68} $$

A két vektor skaláris szorzata:

$$ \vec{BA} \cdot \vec{BC} = (-18) \cdot 8 + 6 \cdot (-2) = -144 - 12 = -156 $$

A hajlásszögük koszinusza:

$$ \cos \beta = \frac{\vec{BA} \cdot \vec{BC}}{|\vec{BA}| \cdot |\vec{BC}|} = \frac{-156}{\sqrt{360} \cdot \sqrt{68}} \approx -0,9971 $$

Ebből a belső szög: \( \mathbf{\beta \approx 175,6^\circ} \).

b) A \( K \) pont a háromszög köré írható körének középpontja, ami az oldalfelező merőlegesek metszéspontja. Felírjuk két oldal felezőmerőlegesének egyenletét.

Az \( AB \) oldal felezőmerőlegese:
Felezőpontja: \( F_{AB} = \left(\frac{-16+2}{2}; \frac{10+4}{2}\right) = (-7; 7) \).
Normálvektora az \( \vec{AB} = (18; -6) \) vektor. Ezt egyszerűsíthetjük 6-tal: \( \vec{n}_{AB} = (3; -1) \).
Az egyenes egyenlete: \( 3x - y = 3(-7) - 7 \implies 3x - y = -28 \).

A \( BC \) oldal felezőmerőlegese:
Felezőpontja: \( F_{BC} = \left(\frac{2+10}{2}; \frac{4+2}{2}\right) = (6; 3) \).
Normálvektora a \( \vec{BC} = (8; -2) \) vektor. Ezt egyszerűsíthetjük 2-vel: \( \vec{n}_{BC} = (4; -1) \).
Az egyenes egyenlete: \( 4x - y = 4(6) - 3 \implies 4x - y = 21 \).

A két egyenletből álló egyenletrendszer megoldása:

1) \( y = 3x + 28 \)
2) \( 4x - (3x + 28) = 21 \implies x - 28 = 21 \implies \mathbf{x = 49} \)

Visszahelyettesítve \( y \)-ba: \( y = 3(49) + 28 = 147 + 28 = \mathbf{175} \).

A \( K \) pont koordinátái tehát: \( K(49; 175) \).

2015. május • 8. feladat
16 pont
a
Igazolja a következő állítást: ha egy négyszög szögei valamilyen sorrendben egy számtani sorozat egymást követő tagjai, akkor a négyszög húrnégyszög vagy trapéz!
6 pont
b
Fogalmazza meg az előző állítás megfordítását, és döntse el a megfordított állításról, hogy igaz vagy hamis! Válaszát indokolja!
3 pont
Egy geometriai építőkészletben csak olyan pálcikák vannak, amelyek hossza centiméterben mérve egész szám, és mindenféle lehetséges hosszúság előfordul 1 cm-től 12 cm-ig. (Mindegyik fajta pálcikából elegendően sok van a készletben.)
c
Hány különböző módon választhatunk ki 4 pálcikát a készletből úgy, hogy belőlük egy 24 cm kerületű érintőnégyszöget lehessen építeni?
(Két kiválasztást különbözőnek tekintünk, ha az egyik kiválasztás 4 pálcikája nem állítható párba a másik kiválasztás 4 pálcikájával úgy, hogy mind a 4 párban egyenlő hosszú legyen a két pálcika. Tudjuk továbbá, hogy ha \( a \), \( b \), \( c \), \( d \) pozitív számok, és \( a + c = b + d \), akkor az \( a \), \( b \), \( c \), \( d \) hosszúságú szakaszokból szerkeszthető négyszög.)
7 pont

a) Jelölje a négyszög legkisebb szögét \( \alpha \), a számtani sorozat differenciáját pedig \( d \) (\( d \ge 0 \)). Ekkor a négyszög szögei valamilyen sorrendben: \( \alpha, \alpha+d, \alpha+2d, \alpha+3d \).

A négyszög belső szögeinek összege \( 360^\circ \):

$$ \alpha + (\alpha + d) + (\alpha + 2d) + (\alpha + 3d) = 360^\circ $$ $$ 4\alpha + 6d = 360^\circ \implies 2\alpha + 3d = 180^\circ $$

Figyeljük meg a szögek bizonyos párjainak összegét. A legkisebb és a legnagyobb szög összege:

$$ \alpha + (\alpha + 3d) = 2\alpha + 3d = 180^\circ $$

A középső kettő összege szintén:

$$ (\alpha + d) + (\alpha + 2d) = 2\alpha + 3d = 180^\circ $$

Vagyis a négyszögnek biztosan van két olyan szöge, melyek összege \( 180^\circ \). Két lehetőség van arra, hogy ezek hol helyezkednek el a négyszögben:

  • Ha a két szög szomszédos, akkor a mellettük levő oldalak párhuzamosak, vagyis a négyszög trapéz.
  • Ha a két szög szemközti, akkor a szemközti szögek összege \( 180^\circ \), ami a húrnégyszögek jellegzetessége.

Ezzel az állítást igazoltuk.

b) A megfordítás: Ha egy négyszög húrnégyszög vagy trapéz, akkor a szögei valamilyen sorrendben egy számtani sorozat szomszédos tagjai.

A megfordított állítás hamis. Elegendő egy ellenpéldát mutatni: egy olyan trapéz, amelynek a párhuzamos szárain fekvő szögek összege \( 180^\circ \), de nem alkotnak számtani sorozatot. Például egy trapéz a \( 50^\circ, 70^\circ, 110^\circ, 130^\circ \) szögekkel megfelelő (mivel \( 50+130=180 \) és \( 70+110=180 \)), de ezek rendezve sem alkotnak számtani sorozatot.

c) A négy kiválasztott pálcikából (\( a, b, c, d \)) pontosan akkor építhető érintőnégyszög, ha a két-két szemközti oldal hosszának összege egyenlő, azaz \( a + c = b + d \).

Mivel a kerület 24 cm, így mindkét összeg 12 cm kell legyen (\( a + c = 12 \) és \( b + d = 12 \)).

Határozzuk meg, mely 1 és 12 közötti egész számpárok összege 12:

\( (1; 11), (2; 10), (3; 9), (4; 8), (5; 7), (6; 6) \).

Ez összesen 6 különböző pár. A 4 pálcika kiválasztása tehát ezen 6 számpárból két pár kiválasztását jelenti, ahol egy számpárt kétszer is kiválaszthatunk (hiszen a készletben elegendően sok van). A sorrendre nem vagyunk tekintettel, tehát ismétléses kombinációval számolunk (\( n=6 \) elem, \( k=2 \) választás):

$$ C_{6,2}^{ism} = \binom{n+k-1}{k} = \binom{6+2-1}{2} = \binom{7}{2} = \frac{7 \cdot 6}{2} = \mathbf{21} $$

Tehát 21 különböző módon választhatunk ki 4 megfelelő pálcikát.

2013. május • 5. feladat
16 pont
Az \( ABCD \) húrtrapéz köré írt körének egyenlete \( (x-3)^2 + (y-2)^2 = 100 \). A húrtrapéz szimmetriatengelyének egyenlete \( 2x - y = 4 \). A trapéz \( AB \) alapjának egy belső pontja \( P(-5; 1) \), \( BC \) szárának hossza pedig \( 10\sqrt{2} \) egység.
Határozza meg a trapéz csúcsainak koordinátáit!

A szimmetriatengely egy normálvektora \( \mathbf{n_t} = (2; -1) \). Mivel a trapéz alapja merőleges a szimmetriatengelyre, az alap irányvektora éppen ez a normálvektor, tehát az \( AB \) alap normálvektora \( \mathbf{n_{AB}} = (1; 2) \).
A \( P(-5; 1) \) ponton áthaladó \( AB \) alap egyenesének egyenlete: $$ 1 \cdot x + 2 \cdot y = 1 \cdot (-5) + 2 \cdot 1 \implies x + 2y = -3 $$

A trapéz \( A \) és \( B \) csúcsa az \( AB \) egyenes és a köré írt kör metszéspontja, így megoldjuk a következö egyenletrendszert: $$ x = -2y - 3 $$ $$ (-2y - 3 - 3)^2 + (y - 2)^2 = 100 \implies (-2y - 6)^2 + (y - 2)^2 = 100 $$ Kifejtve és összevonva a másodfokú egyenletet: $$ 4y^2 + 24y + 36 + y^2 - 4y + 4 = 100 \implies 5y^2 + 20y - 60 = 0 \implies y^2 + 4y - 12 = 0 $$ Az egyenlet gyökei \( y_1 = 2 \) és \( y_2 = -6 \). Behelyettesítve az \( x = -2y - 3 \) képletbe, a két csúcs koordinátái: \( A(-7; 2) \) és \( B(9; -6) \).

A felső csúcsok meghatározása vektoros forgatással (elegáns módszer):
Jelölje a trapéz köré írt kör középpontját \( K(3; 2) \). A kör sugara \( R = 10 \), a trapéz szára pedig \( BC = AD = 10\sqrt{2} \).
A Pitagorasz-tétel megfordítása alapján az \( AKD \) és a \( CKB \) háromszögek derékszögűek (hiszen \( 10^2 + 10^2 = (10\sqrt{2})^2 \)). Ez azt jelenti, hogy a \( K \)-ból \( A \)-ba és \( B \)-be mutató vektorok \( 90^\circ \)-os elforgatásával kapjuk meg a \( D \) és \( C \) felé mutató vektorokat.
A \( \vec{KA} \) vektor koordinátái: \( (-7 - 3; 2 - 2) = (-10; 0) \).
Ennek \( 90^\circ \)-os elforgatottja adja a \( \vec{KD} \) vektort: \( (0; 10) \) vagy \( (0; -10) \). Ezekből a \( D \) pont lehetséges koordinátái \( D_1(3; 12) \) vagy \( D_2(3; -8) \).
A geometria alapján (és a szimmetriatengely figyelembevételével) a jó pont a szimmetriatengely másik oldalán van, így \( D(3; 12) \).

Hasonlóan a \( \vec{KB} \) vektor koordinátái: \( (9 - 3; -6 - 2) = (6; -8) \).
Ennek \( 90^\circ \)-os elforgatottja adja a \( \vec{KC} \) vektort: \( (8; 6) \) vagy \( (-8; -6) \). Ezekből a \( C \) pont lehetséges koordinátái \( C_1(11; 8) \) vagy \( C_2(-5; -4) \).
A megfelelő csúcs: \( C(11; 8) \).

2012. október • 8. feladat
16 pont
A derékszögű koordináta-rendszerben az \( ABC \) háromszög csúcsai: \( A(2; 1) \), \( B(7; -4) \), \( C(11; p) \). Határozza meg a \( p \) paraméter pontos értékét, ha a háromszög \( B \) csúcsánál levő belső szöge 60°-os.

A háromszög \( B \) csúcsánál lévő szögét a \( \vec{BA} \) és a \( \vec{BC} \) vektorok zárják be. Számoljuk ki a vektorok koordinátáit és azok hosszát! $$ \vec{BA} = (2 - 7; 1 - (-4)) = (-5; 5) $$ Hossza: \( |\vec{BA}| = \sqrt{(-5)^2 + 5^2} = \sqrt{50} = 5\sqrt{2} \).

A másik irányvektor: $$ \vec{BC} = (11 - 7; p - (-4)) = (4; p + 4) $$ Hossza: \( |\vec{BC}| = \sqrt{4^2 + (p + 4)^2} = \sqrt{16 + (p + 4)^2} \).

A két vektor skaláris szorzata koordinátákkal kiszámolva: $$ \vec{BA} \cdot \vec{BC} = -5 \cdot 4 + 5(p + 4) = -20 + 5p + 20 = 5p $$

A skaláris szorzatot a definíciója segítségével is felírhatjuk: $$ \vec{BA} \cdot \vec{BC} = |\vec{BA}| \cdot |\vec{BC}| \cdot \cos 60^\circ $$ Behelyettesítve az ismert adatokat és a \( \cos 60^\circ = \frac{1}{2} \) értéket: $$ 5p = 5\sqrt{2} \cdot \sqrt{16 + (p + 4)^2} \cdot \frac{1}{2} $$

Mivel a szorzat jobb oldala biztosan pozitív számot ad, ezért következik, hogy \( p > 0 \). Osztjuk mindkét oldalt 5-tel, majd az egyenletet négyzetre emeljük: $$ p^2 = \frac{2}{4} \cdot (16 + p^2 + 8p + 16) $$ $$ p^2 = \frac{1}{2} (p^2 + 8p + 32) $$ Beszorozva 2-vel és átrendezve: $$ 2p^2 = p^2 + 8p + 32 \implies p^2 - 8p - 32 = 0 $$

A másodfokú egyenlet megoldóképletével: $$ p_{1,2} = \frac{8 \pm \sqrt{64 - 4 \cdot (-32)}}{2} = \frac{8 \pm \sqrt{192}}{2} $$ Egyszerűsítve az alakot: $$ p_{1,2} = \frac{8 \pm 8\sqrt{3}}{2} = 4 \pm 4\sqrt{3} $$

Mivel megállapítottuk, hogy \( p > 0 \), a kivonást tartalmazó gyök kiesik. Az egyetlen helyes megoldás a \( p = 4 + 4\sqrt{3} \).

2012. május • 7. feladat
16 pont
Az $y = ax + b$ egyenletű egyenes illeszkedik a $(2; 6)$ pontra. Tudjuk, hogy $a < 0$. Jelölje az $x$ tengely és az egyenes metszéspontját $P$, az $y$ tengely és az egyenes metszéspontját pedig $Q$. Írja fel annak az egyenesnek az egyenletét, amelyre az $OPQ$ háromszög területe a legkisebb, és számítsa ki ezt a területet ($O$ a koordináta-rendszer origóját jelöli)!

Mivel a $(2; 6)$ pont rajta van az egyenesen, teljesül, hogy $6 = 2a + b$, amiből $b = 6 - 2a$. Ezzel az egyenes egyenlete: $y = ax + 6 - 2a$.

Az egyenes tengelymetszetei:
Az $x$-tengelyt (ahol $y=0$) a $P\left(-\frac{b}{a}; 0\right)$ pontban metszi. Behelyettesítve: $P\left(\frac{2a-6}{a}; 0\right)$.
Az $y$-tengelyt (ahol $x=0$) a $Q(0; b)$ azaz $Q(0; 6 - 2a)$ pontban metszi.

Mivel $a < 0$, a metszéspontok koordinátái pozitívak ($6 - 2a > 0$ és $\frac{2a-6}{a} > 0$). Az $OPQ$ derékszögű háromszög területe a befogók szorzatának fele: $$ T(a) = \frac{1}{2} \cdot \left(\frac{2a-6}{a}\right) \cdot (6 - 2a) = \frac{12a - 4a^2 - 36 + 12a}{2a} = \frac{-4a^2 + 24a - 36}{2a} $$ Egyszerűsítve az algebrai kifejezést: $$ T(a) = -2a + 12 - \frac{18}{a} = 12 + (-2a) + \left(-\frac{18}{a}\right) $$

Mivel $a < 0$, az utolsó két tag, a $(-2a)$ és a $\left(-\frac{18}{a}\right)$ is pozitív számok. Erre a két kifejezésre alkalmazhatjuk a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenséget: $$ (-2a) + \left(-\frac{18}{a}\right) \ge 2\sqrt{(-2a) \cdot \left(-\frac{18}{a}\right)} = 2\sqrt{36} = 12 $$

Ennek értelmében a terület: $$ T(a) \ge 12 + 12 = 24 $$

Az egyenlőség pontosan akkor teljesül (a minimum helye), ha a két tag egyenlő: $$ -2a = -\frac{18}{a} \Rightarrow 2a^2 = 18 \Rightarrow a^2 = 9 $$ Mivel $a < 0$, a megoldás $a = -3$. Ekkor $b = 6 - 2(-3) = 12$.

A legkisebb terület tehát $\mathbf{24 \text{ egység}}$, a keresett egyenes egyenlete pedig $\mathbf{y = -3x + 12}$.

2011. október • 5. feladat
16 pont
Írja fel annak az egyenesnek az egyenletét, amelyik illeszkedik a \( P(2; 5) \) pontra, valamint az \( x + y = 4 \) és az \( x + y = 6 \) egyenletű egyeneseket olyan pontokban metszi, amelyek első koordinátájának különbsége 3.

A feltételek és az adatok alapján a keresett egyenes nem lehet párhuzamos az \( y \) tengellyel, ezért egyenletét kereshetjük \( y = mx + b \) alakban.
Mivel a \( P(2; 5) \) pont illeszkedik az egyenesre, ezért: $$ 5 = 2m + b \implies b = 5 - 2m $$ A keresett egyenes egyenlete tehát: \( y = mx + 5 - 2m \).

A keresett egyenes és az \( x + y = 4 \) egyenes metszéspontjának első koordinátáját a megfelelő egyenletrendszerből kapjuk: $$ x + (mx + 5 - 2m) = 4 \implies (m + 1)x = 2m - 1 $$ Mivel \( m = -1 \) esetén az egyenesek párhuzamosak lennének, \( m \neq -1 \), és kapjuk, hogy \( x_1 = \frac{2m - 1}{m + 1} \).

Hasonló módon, az \( x + y = 6 \) egyenletrendszerből a metszéspont abszcisszája: $$ x_2 = \frac{2m + 1}{m + 1} $$

A feltétel szerint a metszéspontok első koordinátájának különbsége 3, azaz \( |x_1 - x_2| = 3 \): $$ \left| \frac{2m - 1}{m + 1} - \frac{2m + 1}{m + 1} \right| = \left| \frac{-2}{m + 1} \right| = \frac{2}{|m + 1|} = 3 $$ Ebből \( |m + 1| = \frac{2}{3} \), amiből két eset lehetséges:

1. eset: \( m + 1 = \frac{2}{3} \implies m_1 = -\frac{1}{3} \). Ekkor \( b_1 = 5 - 2\left(-\frac{1}{3}\right) = \frac{17}{3} \).
2. eset: \( m + 1 = -\frac{2}{3} \implies m_2 = -\frac{5}{3} \). Ekkor \( b_2 = 5 - 2\left(-\frac{5}{3}\right) = \frac{25}{3} \).

A feltételeknek eleget tevő egyenesek egyenlete: $$ \mathbf{y = -\frac{1}{3}x + \frac{17}{3}} \quad \text{(azaz } x + 3y = 17\text{)} $$ $$ \mathbf{y = -\frac{5}{3}x + \frac{25}{3}} \quad \text{(azaz } 5x + 3y = 25\text{)} $$

2011. május • 6. feladat
16 pont
Adott a síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben az \( x^2 + y^2 + 6x + 4y - 3 = 0 \) egyenletű kör. Ebbe a körbe szabályos háromszöget írunk, amelynek egyik csúcsa \( A(1; -2) \).
a
Számítsa ki a szabályos háromszög másik két csúcsának koordinátáit! Pontos értékekkel számoljon!
11 pont
b
Véletlenszerűen kiválasztjuk az adott kör egy belső pontját. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a kiválasztott pont a tekintett szabályos háromszögnek is belső pontja?
Válaszát két tizedes jegyre kerekítve adja meg!
5 pont

a) (A legelegánsabb megoldás vektorok forgatásával)
Teljes négyzetté kiegészítéssel adódik a kör egyenletének másik alakja: $$ (x + 3)^2 + (y + 2)^2 = 16 $$ Ahonnan a kör középpontja \( K(-3; -2) \), sugara \( r = 4 \).
A körbe írt \( ABC \) szabályos háromszög \( B \), illetve \( C \) csúcsát megkapjuk, ha az adott kör \( K \) középpontja körül elforgatjuk az \( A \) csúcsot \( +120^\circ \)-kal, illetve \( +240^\circ \)-kal.
Forgassuk a \( \vec{KA} \) vektort. Mivel \( A(1; -2) \), \( \vec{KA} = (1 - (-3); -2 - (-2)) = (4; 0) \), azaz \( \vec{KA} = 4\mathbf{i} \).
A \( 120^\circ \)-os elforgatás után: $$ \vec{KB} = 4 \cdot \left( \cos 120^\circ \mathbf{i} + \sin 120^\circ \mathbf{j} \right) = 4 \cdot \left( -\frac{1}{2}\mathbf{i} + \frac{\sqrt{3}}{2}\mathbf{j} \right) = -2\mathbf{i} + 2\sqrt{3}\mathbf{j} $$ A \( 240^\circ \)-os elforgatás után: $$ \vec{KC} = 4 \cdot \left( \cos 240^\circ \mathbf{i} + \sin 240^\circ \mathbf{j} \right) = 4 \cdot \left( -\frac{1}{2}\mathbf{i} - \frac{\sqrt{3}}{2}\mathbf{j} \right) = -2\mathbf{i} - 2\sqrt{3}\mathbf{j} $$ Így a \( B \) csúcs helyvektora \( \vec{OB} = \vec{OK} + \vec{KB} = -3\mathbf{i} - 2\mathbf{j} - 2\mathbf{i} + 2\sqrt{3}\mathbf{j} = -5\mathbf{i} + (2\sqrt{3}-2)\mathbf{j} \), azaz: $$ \mathbf{B \left(-5; 2\sqrt{3}-2\right)} $$ Hasonlóan a \( C \) csúcs helyvektora \( \vec{OC} = \vec{OK} + \vec{KC} = -5\mathbf{i} - (2\sqrt{3}+2)\mathbf{j} \), azaz: $$ \mathbf{C \left(-5; -2\sqrt{3}-2\right)} $$

b) A keresett valószínűség a beírt szabályos háromszög és a kör területének hányadosa (geometriai valószínűség).
A kör területe: \( T_k = r^2\pi = 16\pi \).
Az \( r=4 \) sugarú körbe írt szabályos háromszög területe a szinuszos területképlettel: $$ T_h = 3 \cdot \frac{r^2 \sin 120^\circ}{2} = 3 \cdot \frac{16 \cdot \frac{\sqrt{3}}{2}}{2} = 12\sqrt{3} $$ A keresett valószínűség: $$ P = \frac{T_h}{T_k} = \frac{12\sqrt{3}}{16\pi} = \frac{3\sqrt{3}}{4\pi} \approx \mathbf{0,41} $$

2010. október • 5. feladat
16 pont
Az \( x^2 = 2y \) egyenletű parabola az \( x^2 + y^2 \le 8 \) egyenletű körlapot két részre vágja. Mekkora a konvex rész területe? Számolása során ne használja a \( \pi \) közelítő értékét!

Először meghatározzuk a parabola és a kör metszéspontjait. Helyettesítsük az \( x^2 = 2y \) kifejezést a kör egyenletébe: $$ 2y + y^2 = 8 \implies y^2 + 2y - 8 = 0 $$ A másodfokú egyenlet gyökei \( y_1 = 2 \) és \( y_2 = -4 \). Mivel az \( x^2 = 2y \) parabolán \( y \ge 0 \), csak az \( y = 2 \) ad valós megoldást, ekkor \( x = \pm 2 \).
A metszéspontok tehát \( (2; 2) \) és \( (-2; 2) \).

A konvex részt a kör egy körszelete és a parabola metszéke alkotja az \( y = 2 \) egyenes mentén.
A két metszéspont és az origó (a kör középpontja) derékszögű háromszöget határoz meg (mivel a pontok távolsága az origótól \( \sqrt{8} \), az \( y=2 \) húr hossza 4, \( (\sqrt{8})^2 + (\sqrt{8})^2 = 4^2 \) teljesül). Így a körszelet egy \( 90^\circ \)-os körcikk és egy háromszög különbsége: $$ T_{\text{körszelet}} = \frac{1}{4} r^2 \pi - \frac{1}{2} \cdot \text{alap} \cdot \text{magasság} = \frac{1}{4} \cdot 8 \pi - \frac{1}{2} \cdot 4 \cdot 2 = 2\pi - 4 $$

A parabolából a húr által levágott szegmens területe integrállal (a felső egyenesből kivonva a parabolát): $$ T_{\text{parabolaszelet}} = \int_{-2}^{2} \left( 2 - \frac{x^2}{2} \right) dx = \left[ 2x - \frac{x^3}{6} \right]_{-2}^{2} = \left( 4 - \frac{8}{6} \right) - \left( -4 + \frac{8}{6} \right) = 8 - \frac{8}{3} = \frac{16}{3} $$

A teljes konvex rész területe ezek összege: $$ T = 2\pi - 4 + \frac{16}{3} = \mathbf{2\pi + \frac{4}{3}} $$

2010. május • 7. feladat
16 pont
Az \( ABCD \) konvex négyszög oldalegyeneseinek egyenlete rendre:
\( DA: 3x - 4y - 20 = 0 \) ,
\( AB: 3x + 5y - 20 = 0 \) ,
\( BC: 4x - 3y + 12 = 0 \) ,
\( CD: 5x + 3y + 15 = 0 \) .
a
Igazolja, hogy a négyszög átlói az \( x \) és az \( y \) tengelyre illeszkednek, továbbá hogy ennek a négyszögnek nincsen derékszöge!
8 pont
b
Bizonyítsa be, hogy ez a négyszög húrnégyszög!
8 pont

a) Kiszámoljuk a csúcspontok koordinátáit az egyenesek metszéspontjaiként: - Az \( A \) csúcs a \( DA \) és \( AB \) metszéspontja: \( 3x - 4y = 20 \) és \( 3x + 5y = 20 \). Kivonva egymásból a két egyenletet: \( 9y = 0 \implies y=0 \), így \( x = \frac{20}{3} \). \( A(\frac{20}{3}; 0) \). (Ez az x tengelyen van). - A \( B \) csúcs az \( AB \) és \( BC \) metszéspontja. Megoldva a rendszert \( B(0; 4) \) adódik. (y tengely). - A \( C \) csúcs a \( BC \) és \( CD \) metszéspontja. Megoldva: \( C(-3; 0) \). (x tengely). - A \( D \) csúcs a \( CD \) és \( DA \) metszéspontja. Megoldva: \( D(0; -5) \). (y tengely). Látható, hogy az \( A \) és \( C \) pontok az x tengelyen vannak, a \( B \) és \( D \) pontok pedig az y tengelyen, tehát az átlók valóban a koordinátatengelyeken fekszenek.
A derékszögek vizsgálata az oldalegyenesek normálvektorainak skaláris szorzatával is történhet. Az iránytangensek (meredekségek) is leolvashatók: \( m_{DA} = 3/4 \), \( m_{AB} = -3/5 \), \( m_{BC} = 4/3 \), \( m_{CD} = -5/3 \). Egyik szorzat sem -1, így nincsen két merőleges oldal, nincs derékszöge a négyszögnek.

b) A húrnégyszög igazolásához az egyik legelegánsabb módszer a kerületi szögek tételének megfordítását használni. Vizsgáljuk meg, hogy a \( CB \) szakaszt az \( A \) és \( D \) csúcsokból azonos szög alatt látjuk-e. Mivel az átlók merőlegesek (tengelyek), vizsgálhatjuk a megfelelő derékszögű háromszögeket (\( BOA, BOC, COD, DOA \)): Számoljuk ki a \( CDB \angle \) és \( CAB \angle \) szögek tangensét. A \( COD \) derékszögű háromszögben: \( \text{tg}\, \angle CDB = \frac{CO}{DO} = \frac{3}{5} \). A \( BOA \) derékszögű háromszögben: \( \text{tg}\, \angle CAB = \frac{OB}{OA} = \frac{4}{20/3} = \frac{12}{20} = \frac{3}{5} \). Mivel a tangens értékek (hegyesszögek esetén) megegyeznek, a két szög egyenlő. Mivel a \( CB \) szakaszt a vele azonos félsíkon lévő \( A \) és \( D \) csúcsokból azonos szög alatt látjuk, a négy pont egy körön van, azaz az ABCD valóban húrnégyszög.

2009. október • 8. feladat
16 pont
Egy egyenlő szárú háromszög szárainak metszéspontja a \( C(0 ; 7) \) pont, a szárak hossza \( \sqrt{53} \) egység. A háromszög másik két csúcsa (\( A \) és \( B \)) illeszkedik az \( y = -\frac{1}{4}x^2 + 1 \) egyenletű parabolára.
a
Számítsa ki az \( A \) és a \( B \) pont koordinátáit!
6 pont
b
Írja fel az \( ABC \) háromszög egyik száregyenesének egyenletét! Ennek az egyenesnek és a parabolának a további közös pontja \( D \). Határozza meg a \( D \) pont koordinátáit!
4 pont
c
Mekkora területű részekre bontja az \( ABC \) háromszöget a parabola íve?
6 pont

a) Mivel a szárak hossza \( \sqrt{53} \), ezért a keresett két csúcs (\( A \) és \( B \)) rajta van a \( C \) középpontú \( \sqrt{53} \) egység sugarú körön, melynek egyenlete: \( x^2 + (y-7)^2 = 53 \). A pontokat az egyenletrendszer megoldása adja meg:

$$ \begin{cases} y = -\frac{1}{4}x^2 + 1 \\ x^2 + (y-7)^2 = 53 \end{cases} $$

Az első egyenletből kifejezhetjük \( x^2 \)-et: \( x^2 = -4y + 4 \). Ezt behelyettesítve a második egyenletbe:

$$ (-4y + 4) + y^2 - 14y + 49 = 53 \implies y^2 - 18y = 0 $$

A másodfokú egyenlet megoldásai \( y_1 = 0 \) és \( y_2 = 18 \). Mivel a parabola csúcspontja az \( (0 ; 1) \) helyen van, és lefelé nyitott, így az \( y_2 = 18 \) nem ad valós \( x \) gyököt. Marad az \( y_1 = 0 \) eset. Ekkor:

$$ x^2 = 4 \implies x_1 = -2, \; x_2 = 2 $$

A keresett két csúcs tehát: \( A(-2 ; 0) \) és \( B(2 ; 0) \).

b) Írjuk fel az \( AC \) száregyenes egyenletét. \( A(-2; 0) \), \( C(0; 7) \). A meredekség \( m = \frac{7 - 0}{0 - (-2)} = \frac{7}{2} \). Az \( y \)-metszet \( 7 \), így az egyenes egyenlete: \( y = \frac{7}{2}x + 7 \).
Keressük az egyenes és a parabola másik metszéspontját:

$$ -\frac{1}{4}x^2 + 1 = \frac{7}{2}x + 7 \implies x^2 + 14x + 24 = 0 $$

A másodfokú egyenlet gyökei \( x_1 = -2 \) (ez az \( A \) pont) és \( x_2 = -12 \). Ekkor \( y_2 = \frac{7}{2}(-12) + 7 = -35 \). A keresett metszéspont: \( D(-12 ; -35) \).

c) A parabola az y tengelyre nézve szimmetrikus módon osztja ketté az \( ABC \) háromszöget. Az \( ABC \) háromszög alapja \( AB = 4 \), magassága \( 7 \), így teljes területe: \( T = \frac{4 \cdot 7}{2} = 14 \).
A parabola és az \( x \) tengely által bezárt terület határozott integrállal számolható, ami megadja a háromszög alsó, kisebb területű részét:

$$ T_{\text{alsó}} = \int_{-2}^{2} \left(-\frac{1}{4}x^2 + 1\right) dx = \left[ -\frac{x^3}{12} + x \right]_{-2}^{2} = \left(-\frac{8}{12} + 2\right) - \left(\frac{8}{12} - 2\right) = 2 \left(2 - \frac{2}{3}\right) = \mathbf{\frac{8}{3}} $$

A háromszög parabola fölötti (nagyobbik) részének területe a kettő különbsége:

$$ T_{\text{felső}} = 14 - \frac{8}{3} = \frac{42 - 8}{3} = \mathbf{\frac{34}{3}} \approx \mathbf{11,33} $$

2009. május • 3. feladat
14 pont
a
Egy derékszögű háromszög egyik oldalegyenese valamelyik koordinátatengely, egy másik oldalegyenesének egyenlete \( 2x + y = 10 \), egyik csúcsa az origó. Hány ilyen tulajdonságú háromszög van? Adja meg a hiányzó csúcsok koordinátáit!
6 pont
b
Jelölje \( e \) azokat az egyeneseket, amelyeknek egyenlete \( 2x + y = b \), ahol \( b \) valós paraméter. Mekkora lehet \( b \) értéke, ha tudjuk, hogy van közös pontja az így megadott \( e \) egyenesnek és az origó középpontú, 4 egység sugarú körnek?
8 pont

a) A megadott \( 2x + y = 10 \) egyenletű egyenes a tengelyeket az \( A(5; 0) \) és a \( B(0; 10) \) pontokban metszi. Az origó \( O(0; 0) \).
Az origóból a megadott egyenesre bocsátott merőleges egyenes egyenlete \( x - 2y = 0 \). A két egyenes metszéspontját (\( D \)) az egyenletrendszer megoldása adja: \( D(4; 2) \).
Összesen három ilyen derékszögű háromszög van:

  • \( AOB \) háromszög: csúcsai az \( A(5; 0) \), \( O(0; 0) \) és \( B(0; 10) \)
  • \( ADO \) háromszög: csúcsai az \( A(5; 0) \), \( D(4; 2) \) és \( O(0; 0) \)
  • \( BDO \) háromszög: csúcsai az \( B(0; 10) \), \( D(4; 2) \) és \( O(0; 0) \)

b) Az \( e \) egyenesnek és a körnek akkor és csak akkor van közös pontja, ha az origótól mért távolsága legfeljebb 4 egység (a kör sugara).
Az egyenes és a pont távolságképlete alapján: $$ d = \frac{|2 \cdot 0 + 1 \cdot 0 - b|}{\sqrt{2^2 + 1^2}} = \frac{|-b|}{\sqrt{5}} \le 4 $$ Ebből kapjuk: $$ |b| \le 4\sqrt{5} = \sqrt{80} $$ Tehát \( b \) lehetséges értékei: \( -\sqrt{80} \le b \le \sqrt{80} \) (vagy \( [-4\sqrt{5}; 4\sqrt{5}] \)).

2008. október • 7. feladat
16 pont
Adott a \( K(t) = t^2 + 6t + 5 \) polinom. Jelölje \( H \) a koordinátasík azon \( P(x; y) \) pontjainak halmazát, amelyekre \( K(x) + K(y) \le 0 \).
a
A \( H \) halmaz pontjai közül véletlenszerűen kiválasztunk egyet. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a kiválasztott pont a \( C(-3; -3) \) ponttól 2 egységnél nem nagyobb távolságra van?
9 pont
Az \( f \) függvényt a következőképpen definiáljuk: \( f: \mathbb{R} \to \mathbb{R}, f(x) = x^2 + 6x + 5 \).
b
Számítsa ki az \( f \) függvény grafikonja és az \( x \) tengely által közbezárt síkidom területét!
7 pont

a) Az adott feltételt behelyettesítve: $$ (x^2 + 6x + 5) + (y^2 + 6y + 5) \le 0 $$ A kifejezéseket teljes négyzetté kiegészítve alakítsuk át az egyenlőtlenséget: $$ (x^2 + 6x + 9) - 4 + (y^2 + 6y + 9) - 4 \le 0 $$ $$ (x + 3)^2 + (y + 3)^2 \le 8 $$ A \( H \) halmaz egy körlap a koordinátasíkon, melynek középpontja éppen \( C(-3; -3) \), sugara pedig \( R = \sqrt{8} = 2\sqrt{2} \).

A kérdéses esemény egy mértani valószínűségi probléma. A "kedvező" tartomány azok a pontok a körlapon, melyek \( C(-3; -3) \)-tól legfeljebb \( r = 2 \) távolságra vannak. Ez egy \( 2 \) sugarú koncentrikus körlap területe.

A kedvező tartomány területe: \( T_{\text{kedvező}} = 2^2\pi = 4\pi \).

A teljes (\( H \)) tartomány területe: \( T_{\text{összes}} = (\sqrt{8})^2\pi = 8\pi \).

A keresett valószínűség a területek aránya: $$ P = \frac{4\pi}{8\pi} = \mathbf{\frac{1}{2}} $$

b) Először határozzuk meg az \( f(x) = x^2 + 6x + 5 \) függvény zérushelyeit, hogy megkapjuk a határozott integrál határait: $$ x^2 + 6x + 5 = 0 \implies (x + 1)(x + 5) = 0 \implies x_1 = -1, \; x_2 = -5 $$ Mivel a másodfokú függvény főegyütthatója pozitív, a két zérushely között negatív értékeket vesz fel (a grafikon az x-tengely alatt fut). A közbezárt terület az integrál ellentettje lesz: $$ T = -\int_{-5}^{-1} (x^2 + 6x + 5) dx $$ A primitív függvény: $$ F(x) = \left[ \frac{x^3}{3} + 3x^2 + 5x \right]_{-5}^{-1} $$ A határok behelyettesítésével: $$ F(-1) = \frac{(-1)^3}{3} + 3(-1)^2 + 5(-1) = -\frac{1}{3} + 3 - 5 = -\frac{7}{3} $$ $$ F(-5) = \frac{(-5)^3}{3} + 3(-5)^2 + 5(-5) = -\frac{125}{3} + 75 - 25 = \frac{25}{3} $$ Az integrál értéke: \( F(-1) - F(-5) = -\frac{7}{3} - \frac{25}{3} = -\frac{32}{3} \).

A keresett terület nagysága az integrál abszolútértéke: \( \frac{32}{3} \) (kb. 10,67) területegység.

2008. május • 5. feladat
16 pont
Egy háromszög két oldalegyenese: az \( x \) tengely, valamint az \( y = \frac{4}{3}x \) egyenletű egyenes. Ismerjük a háromszög beírt körének egyenletét is: \( (x - 4)^2 + (y - 2)^2 = 4 \).
Írja fel a háromszög harmadik oldalegyenesének egyenletét, ha a háromszög egyenlő szárú, és
a
az alapja az \( x \) tengelyre illeszkedik;
7 pont
b
az adott oldalegyenesek a háromszög száregyenesei!
9 pont

a) A keresett háromszög egyik csúcsa a koordinátarendszer origója, mivel az \( x \) tengely és az \( y = \frac{4}{3}x \) egyenes itt metszik egymást. Legyen ez az \( A(0;0) \) csúcs.
A beírt kör középpontja \( K(4; 2) \). Az egyenlő szárú háromszög szimmetriatengelye áthalad a \( K \) ponton és merőleges az alapra. Mivel az alap az \( x \) tengelyen (\( y=0 \)) van, a szimmetriatengely egyenlete \( x = 4 \).
A háromszög alapjának másik végpontja, a \( B \) csúcs az \( A \) pont \( x=4 \)-re vett tükörképe, tehát \( B(8; 0) \).
A \( C \) csúcs az \( y = \frac{4}{3}x \) egyenes és a szimmetriatengely metszéspontja: \( C(4; \frac{16}{3}) \).
A harmadik oldalegyenes a \( B \) és \( C \) pontokon megy keresztül. Ennek irányvektora \( \vec{v_{BC}} = (-4; \frac{16}{3}) \), így a meredeksége \( m = -\frac{4}{3} \).
Az egyenes egyenlete: \( y - 0 = -\frac{4}{3}(x - 8) \), azaz rendezve: \( 4x + 3y = 32 \).

b) Ha az adott egyenesek a szárak, akkor az origó \( P(0;0) \) a háromszög csúcsával egyezik meg, amelyből a két szár indul. A szimmetriatengely átmegy a \( P \) origón és a \( K(4; 2) \) beírt kör középpontján, így az egyenlete \( y = \frac{1}{2}x \).
A harmadik oldalegyenes az alap, amely merőleges a szimmetriatengelyre. Az alap normálvektora megegyezik a szimmetriatengely irányvektorával, így az a \( \vec{n} = (4; 2) \) vagy egyszerűsítve \( (2; 1) \).
Az alap egyenletének általános alakja \( 2x + y = c \).
Az alapnak érintenie kell a beírt kört, ezért az egyenlet és a kör metszete pontosan egy pontból kell, hogy álljon. Fejezzük ki \( y \)-t: \( y = c - 2x \), és helyettesítsük a kör egyenletébe:
$$ (x - 4)^2 + (c - 2x - 2)^2 = 4 $$ Négyzetre emelés és rendezés után egy másodfokú egyenletet kapunk: $$ 5x^2 - 4cx + c^2 - 4c + 16 = 0 $$ Hogy érintő legyen, a diszkriminánsának nullának kell lennie: $$ D = (-4c)^2 - 4 \cdot 5 \cdot (c^2 - 4c + 16) = 0 $$ $$ 16c^2 - 20c^2 + 80c - 320 = 0 \implies -4c^2 + 80c - 320 = 0 \implies c^2 - 20c + 80 = 0 $$ Ennek megoldásai: \( c_{1,2} = \frac{20 \pm \sqrt{400 - 320}}{2} = 10 \pm \sqrt{20} \).
A \( 10 - \sqrt{20} \) értékhez tartozó egyenes a háromszögön kívülről érintené a kört (hozzáírt kör lenne), így az alapegyenes megoldása: \( 2x + y = 10 + \sqrt{20} \).

2006. október • 8. feladat
16 pont
Három ponthalmazt vizsgálunk a derékszögű koordináta-rendszer (S) síkjában.
Az \( A \) halmazt pontosan azok a pontok alkotják, amelynek koordinátáira: \( 4x - 3y \ge 18 \)
A \( B \) halmazt pontosan azok a pontok alkotják, amelynek koordinátáira: \( x^2 + y^2 - 6x + 4y - 12 \le 0 \)
A \( C \) halmazt pontosan azok a pontok alkotják, amelynek koordinátáira: \( y^2 = 4 \).
a
Ábrázolja közös koordináta-rendszerben a három halmazt! Fogalmazza meg, milyen geometriai alakzatot alkotnak az \( A \), a \( B \) és a \( C \) halmaz pontjai!
8 pont
b
Ábrázolja újabb koordináta-rendszerben a \( B \setminus A \) halmazt! Fogalmazza meg pontosan, hogy milyen geometriai alakzatot alkot ez a ponthalmaz?
4 pont
c
Ábrázolja a \( B \cap C \) halmazt! Ennek a ponthalmaznak melyik \( P(x; y) \) pontja van a legközelebb illetve a legtávolabb a koordináta-rendszer origójától?
4 pont

(Az alakzatok grafikus ábrázolása itt most elhagyva.)

a) Az alakzatok egyenleteit rendezve meghatározhatjuk a jelentésüket:
A halmaz: Átrendezve \( y \le \frac{4}{3}x - 6 \). Ez az \( y = \frac{4}{3}x - 6 \) egyenes által határolt zárt félsík (az egyenes és a "alatta" lévő pontok).
B halmaz: Teljes négyzetté alakítva az egyenletet: $$ (x - 3)^2 - 9 + (y + 2)^2 - 4 - 12 \le 0 \implies (x - 3)^2 + (y + 2)^2 \le 25 $$ Ez egy körlemez (a kör és a belső pontjai), melynek középpontja \( K(3; -2) \), sugara pedig \( r = 5 \).
C halmaz: Gyökvonás után \( y = 2 \) vagy \( y = -2 \). Ez a halmaz két, az x tengellyel párhuzamos egyenest alkot.

b) A \( B \setminus A \) halmaz azokat a pontokat tartalmazza, amelyek benne vannak a körlemezben, de nincsenek benne a félsíkban. Vegyük észre, hogy az egyenes (\( 4x - 3y = 18 \)) éppen áthalad a kör középpontján (mivel \( 4(3) - 3(-2) = 12 + 6 = 18 \)). Így az egyenes felezi a körlemezt.
Geometriai alakzata: egy félkörlemez, amely a félkörívet és a belső pontokat tartalmazza, de az átmérő szakasz pontjait magukat már nem (hiszen azok az \( A \) halmaz részei).

c) A \( B \cap C \) halmaz az \( y = 2 \) és \( y = -2 \) egyenesek körlapba eső pontjait adja. Ezek a körlapot határoló körnek két párhuzamos húrját adják.
- Az \( y = 2 \) behelyettesítésével a kör egyenletébe: \( (x - 3)^2 + 4^2 \le 25 \implies (x - 3)^2 \le 9 \implies 0 \le x \le 6 \). Ez a húr a \( (0; 2) \) és \( (6; 2) \) pontokat köti össze.
- Az \( y = -2 \) behelyettesítésével: \( (x - 3)^2 + 0^2 \le 25 \implies (x - 3)^2 \le 25 \implies -2 \le x \le 8 \). Ez a húr (amely egyben átmérő is) a \( (-2; -2) \) és \( (8; -2) \) pontokat köti össze.

Távolságok az origótól (\( d = \sqrt{x^2 + y^2} \)):
A legkisebb távolság az \( y = 2 \) és az \( y = -2 \) szakaszokon egyaránt az x-koordináta 0 értékénél adódik. Így az origóhoz legközelebb lévő pontok a \( (0; 2) \) és a \( (0; -2) \) (távolságuk 2).
A legnagyobb távolság a szakaszok végpontjainál keresendő. Az \( x = 8 \) és \( y = -2 \) adja a maximális értéket: \( d = \sqrt{8^2 + (-2)^2} = \sqrt{68} \). Tehát a legtávolabbi pont a \( (8; -2) \).

2006. május • 1. feladat
13 pont
A \( PQRS \) négyszög csúcsai: \( P(3; -1) \), \( Q(1; 3) \), \( R(-6; 2) \) és \( S(-5; -5) \).
Döntse el, hogy az alábbi három állítás közül melyik igaz és melyik hamis! Válaszait indokolja, támassza alá számításokkal!
a
A állítás: A \( PQRS \) négyszögnek nincs derékszöge.
4 pont
b
B állítás: A \( PQRS \) négyszög húrnégyszög.
4 pont
c
C állítás: A \( PQRS \) négyszögnek nincs szimmetriacentruma.
5 pont

a) Az A állítás hamis.
Ugyanis van a négyszögnek derékszöge. Például az \( SRQ\sphericalangle \), mert felírva a megfelelő vektorokat:
\( \overrightarrow{RQ} = (1 - (-6); 3 - 2) = (7; 1) \)
\( \overrightarrow{RS} = (-5 - (-6); -5 - 2) = (1; -7) \)
A két vektor skaláris szorzata: \( \overrightarrow{RQ} \cdot \overrightarrow{RS} = 7 \cdot 1 + 1 \cdot (-7) = 0 \). Így a négyszög \( R \)-nél lévő szöge derékszög.

b) A B állítás igaz.
A \( PQRS \) négyszögben az \( R \) csúccsal szemközti \( P \) csúcsnál lévő szög is derékszög, ugyanis:
\( \overrightarrow{PQ} = (1 - 3; 3 - (-1)) = (-2; 4) \)
\( \overrightarrow{PS} = (-5 - 3; -5 - (-1)) = (-8; -4) \)
Ezek skaláris szorzata: \( \overrightarrow{PQ} \cdot \overrightarrow{PS} = (-2)(-8) + 4(-4) = 16 - 16 = 0 \).
Így a négyszög két szemközti szögének összege \( 180^\circ \) (a húrnégyszög-tétel megfordítása miatt), tehát a négyszög valóban húrnégyszög.

c) A C állítás igaz.
Ha lenne a négyszögnek szimmetriacentruma, akkor a \( PQRS \) négyszög paralelogramma lenne. Ehhez például az kellene, hogy az \( \overrightarrow{RQ}(7; 1) \) és a \( \overrightarrow{PS}(-8; -4) \) vektorok ellentett vektorok legyenek.
Ez csakis úgy teljesülne, ha az egyik oldalvektor koordinátái a másik vektor koordinátáinak \( -1 \)-szeresei lennének. Ez viszont láthatóan nem teljesül, így nincs szimmetriacentruma.

2006. február • 9. feladat
16 pont
Az \( A \) pont helyvektora: \( \vec{OA}(\lg a; \lg b) \); a \( B \) pont helyvektora: \( \vec{OB}\left(\lg ab; \lg \frac{b}{a}\right) \), ahol \( a \) és \( b \) olyan valós számokat jelölnek, melyekre \( 0 < a < 1 \), illetve \( 1 < b \) teljesül.
a
Bizonyítsa be, hogy a \( B \) pont mindkét koordinátája nagyobb az \( A \) pont megfelelő koordinátájánál!
3 pont
b
Bizonyítsa be, hogy az \( \vec{OA} - \vec{OB} \) vektor merőleges az \( \vec{OA} \) vektorra!
3 pont
c
Mekkora az \( \vec{OA} \) és az \( \vec{OB} \) vektorok hajlásszöge?
4 pont
d
Legyen \( a = \frac{1}{10} \), \( b \) pedig jelöljön tetszőleges 1-nél nagyobb valós számot. Adja meg (egyenletével, vagy a derékszögű koordináta-rendszerben ábrázolva) az \( A \), illetve a \( B \) pontok halmazát!
6 pont

a) A logaritmus azonosságainak felhasználásával a \( B \) pont koordinátái felírhatók összegként, illetve különbségként:
\( \lg ab = \lg a + \lg b \) és \( \lg \frac{b}{a} = \lg b - \lg a \).
Így \( B(\lg a + \lg b; \lg b - \lg a) \).
Bizonyítandó tehát, hogy: $$ \lg a + \lg b > \lg a \quad \text{és} \quad \lg b - \lg a > \lg b $$ Rendezés után kapjuk, hogy \( \lg b > 0 \) és \( -\lg a > 0 \implies \lg a < 0 \).
A feltételek szerint \( 0 < a < 1 \), illetve \( 1 < b \), és a tízes alapú logaritmus függvény szigorúan növő a pozitív számok halmazán valamint \( \lg 1 = 0 \), tehát mindkét egyenlőtlenség igaz.

b) Fejezzük ki a különbségvektort: $$ \vec{OA} - \vec{OB} = (\lg a - (\lg a + \lg b); \lg b - (\lg b - \lg a)) = (-\lg b; \lg a) $$ Két vektor merőlegességét a skaláris szorzatukkal bizonyíthatjuk. Ha a szorzat nulla, merőlegesek. $$ \vec{OA} \cdot (\vec{OA} - \vec{OB}) = \lg a \cdot (-\lg b) + \lg b \cdot \lg a = -\lg a \lg b + \lg a \lg b = \mathbf{0} $$ Tehát a két vektor merőleges egymásra.

c) (A rövidebb, elegánsabb megoldás skaláris szorzattal)
Az \( \vec{OA} \) vektor hossza: \( |\vec{OA}| = \sqrt{\lg^2 a + \lg^2 b} \).
Az \( \vec{OB} \) vektor hossza: $$ |\vec{OB}| = \sqrt{(\lg a + \lg b)^2 + (\lg b - \lg a)^2} = \sqrt{2(\lg^2 a + \lg^2 b)} = \sqrt{2} \cdot |\vec{OA}| $$ A két vektor skaláris szorzata közvetlenül is kiszámítható: $$ \vec{OA} \cdot \vec{OB} = \lg a \cdot (\lg a + \lg b) + \lg b \cdot (\lg b - \lg a) = \lg^2 a + \lg a \lg b + \lg^2 b - \lg a \lg b = \lg^2 a + \lg^2 b $$ Másrészt a skaláris szorzat definíciója alapján: $$ \vec{OA} \cdot \vec{OB} = |\vec{OA}| \cdot |\vec{OB}| \cdot \cos \alpha = |\vec{OA}| \cdot (\sqrt{2} \cdot |\vec{OA}|) \cdot \cos \alpha = \sqrt{2} (\lg^2 a + \lg^2 b) \cos \alpha $$ A két egyenletet egyenlővé téve: $$ \lg^2 a + \lg^2 b = \sqrt{2} (\lg^2 a + \lg^2 b) \cos \alpha \implies \cos \alpha = \frac{1}{\sqrt{2}} $$ Mivel \( \alpha \) hegyesszög, így a két vektor hajlásszöge 45°.

d) Helyettesítsük be az \( a = \frac{1}{10} \) értéket (\( \lg \frac{1}{10} = -1 \)).
Ekkor az \( A \) pont koordinátái: \( A(-1; \lg b) \).
A logaritmus függvény tulajdonságai miatt, mivel \( b > 1 \), \( \lg b > 0 \) (és bármilyen pozitív értéket felvehet). Ezért az \( A \) pontok halmaza egy nyílt végpontú félegyenes: az \( \mathbf{x = -1} \) egyenletű egyenesnek az \( y > 0 \) feltételt kielégítő része.

A \( B \) pont koordinátái a korábban levezetettek alapján: $$ B(-1 + \lg b; \lg b - (-1)) = (\lg b - 1; \lg b + 1) $$ Mivel a második koordináta (\( \lg b + 1 \)) mindig 2-vel nagyobb az első koordinátánál (\( \lg b - 1 \)), a \( B \) pontok halmaza illeszkedik az \( y = x + 2 \) egyenesre.
Tudjuk, hogy \( \lg b > 0 \), így az \( x \) koordináta \( \lg b - 1 > -1 \).
Tehát a \( B \) pontok halmaza az \( y = x + 2 \) egyenletű egyenesnek azon félegyenes része, amelyre \( x > -1 \).

2005. október • 1. feladat
11 pont
Egy háromszög két csúcsa \( A(8; 2) \), \( B(-1; 5) \), a \( C \) csúcs pedig illeszkedik az \( y \) tengelyre. A háromszög köré írt kör egyenlete: \( x^2 + y^2 - 6x - 4y - 12 = 0 \).
a
Adja meg a háromszög oldalfelező merőlegesei metszéspontjának koordinátáit!
3 pont
b
Adja meg a háromszög súlypontjának koordinátáit!
8 pont

a) Az oldalfelező merőlegesek metszéspontja a háromszög köré írt kör középpontja. A kör egyenletét teljes négyzetté alakítva: $$ (x - 3)^2 + (y - 2)^2 = 25 $$ Ebből a középpont, azaz a keresett metszéspont koordinátái: \( O(3; 2) \).

b) Mivel a \( C \) pont illeszkedik az \( y \) tengelyre, koordinátái \( C(0; c) \) alakúak. A pont rajta van a körön is, így behelyettesítve az egyenletbe: $$ (-3)^2 + (c - 2)^2 = 25 \implies 9 + (c - 2)^2 = 25 \implies (c - 2)^2 = 16 $$ Ebből \( c - 2 = 4 \) vagy \( c - 2 = -4 \), tehát \( c_1 = 6 \) és \( c_2 = -2 \). Két lehetséges \( C \) csúcs van: \( C_1(0; 6) \) és \( C_2(0; -2) \).

A súlypont koordinátáit a csúcsok koordinátáinak számtani közepeként kapjuk meg.
Az \( ABC_1 \) háromszög súlypontja: $$ S_1\left( \frac{8 - 1 + 0}{3}; \frac{2 + 5 + 6}{3} \right) = \mathbf{S_1\left( \frac{7}{3}; \frac{13}{3} \right)} $$ Az \( ABC_2 \) háromszög súlypontja: $$ S_2\left( \frac{8 - 1 + 0}{3}; \frac{2 + 5 - 2}{3} \right) = \mathbf{S_2\left( \frac{7}{3}; \frac{5}{3} \right)} $$

2005. május • 1. feladat
11 pont
Az \( ABC \) háromszög oldalegyeneseinek egyenlete:
\( AB: y = 0 \)
\( BC: x + 10y = 20 \)
\( CA: y = \frac{1}{2}x - 4 \)
a
Számítsa ki a háromszög csúcspontjainak koordinátáit!
7 pont
b
Számítsa ki a háromszög \( B \) csúcsánál lévő belső szöget!
4 pont

a) A csúcspontokat az egyenesek metszéspontjaiként kapjuk meg az egyenletrendszerek megoldásával.

Az \( y = 0 \) egyenest, vagyis az \( x \) tengelyt az \( x + 10y = 20 \) egyenes a \( B(20; 0) \) pontban,
az \( y = \frac{1}{2}x - 4 \) egyenes az \( A(8; 0) \) pontban metszi.

Az \( x + 10y = 20 \) és az \( y = \frac{1}{2}x - 4 \) egyenletekből álló egyenletrendszer megoldása: \( x = 10 \), \( y = 1 \),
ezért a háromszög harmadik csúcsa \( C(10; 1) \).

b) Legyen a \( C \)-ből húzott magasság talppontja az \( AB \) oldalon (az \( x \) tengelyen) \( T \). A \( C \) pont koordinátái alapján \( T(10; 0) \).
A \( CTB \) derékszögű háromszög befogói: \( CT = 1 \) és \( TB = 20 - 10 = 10 \).
Ebben a háromszögben felírható: \( \operatorname{tg} \beta = \frac{1}{10} = 0,1 \).
Így a belső szög: \( \beta \approx 5,71^\circ \).