13. Tétel

Háromszögek nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések, tételek és bizonyítások.

Teljes és szigorú kidolgozás az emelt szintű matematika érettségi szóbeli vizsgájára. Ez a tétel áttekinti a háromszögek geometriájának legfontosabb elemeit: az oldalfelező merőlegeseket, a szögfelezőket, a magasság- és súlyvonalakat, megadva a hozzájuk tartozó tételeket és formális bizonyításokat, valamint kitér az Euler-egyenesre és a fizikai alkalmazásokra is.

Oldalfelező merőlegesek és a körülírt kör

Definíció: Egy szakasz oldalfelező merőlegese a szakasz felezőpontjára állított merőleges egyenes. Ez a sík azon pontjainak halmaza (mértani helye), amelyek a szakasz két végpontjától egyenlő távolságra vannak.

Tétel: A háromszög körülírt köre

Állítás: A háromszög három oldalfelező merőlegese egy pontban metszi egymást. Ez a pont a háromszög köré írható kör (körülírt kör) középpontja.

Bizonyítás: Legyen a háromszög három csúcsa $A$, $B$ és $C$. Tekintsük az $AB$ oldal $e_c$ oldalfelező merőlegesét, valamint a $BC$ oldal $e_a$ oldalfelező merőlegesét. Mivel az $AB$ és $BC$ oldalak nem párhuzamosak (hiszen háromszöget alkotnak), a rájuk állított merőlegesek sem párhuzamosak, így biztosan metszik egymást egy $O$ pontban.

Mivel $O$ rajta van $e_c$-n, egyenlő távolságra van az $A$ és $B$ pontoktól: $OA = OB$.

Mivel $O$ rajta van $e_a$-n is, egyenlő távolságra van a $B$ és $C$ pontoktól: $OB = OC$.

Ebből következik, hogy $OA = OC$, azaz az $O$ pont egyenlő távolságra van az $A$ és $C$ csúcsoktól is. Tehát $O$ rajta kell hogy legyen az $AC$ szakasz oldalfelező merőlegesén ($e_b$-n) is. Ezzel beláttuk, hogy a három egyenes egy pontban fut össze.

Mivel $OA = OB = OC = R$, az $O$ középpontú, $R$ sugarú kör mindhárom csúcson átmegy. Q.E.D.

A körülírt kör sugara ($R$) a szinusztétel segítségével is kiszámítható: $\frac{a}{\sin \alpha} = 2R$.

Belső szögfelezők és a beírt kör

Definíció: A szögfelező az a félegyenes, amely a szöget két egyenlő részre osztja. Geometriai mértani helyként definiálva: a szögszárakhoz tartozó félegyenesektől egyenlő távolságra lévő pontok halmaza a szögtartományon belül.

Tétel: A háromszög beírt köre

Állítás: A háromszög három belső szögfelezője egy pontban metszi egymást, és ez a pont a háromszögbe írható kör (beírt kör) középpontja.

Bizonyítás: Jelöljük a háromszög csúcsait $A$, $B$, $C$-vel. Húzzuk meg az $A$-hoz és $B$-hez tartozó belső szögfelezőket ($f_\alpha$ és $f_\beta$). Ezek a háromszög belsejében metszik egymást egy $K$ pontban.

Mivel $K$ rajta van $f_\alpha$-n, egyenlő távolságra van az $AB$ és az $AC$ oldalaktól (jelöljük a távolságokat $d_c$ és $d_b$-vel): $d_c = d_b$.

Mivel $K$ rajta van $f_\beta$-n is, egyenlő távolságra van az $AB$ és a $BC$ oldalaktól is: $d_c = d_a$.

A tranzitivitás miatt $d_a = d_b$, ami azt jelenti, hogy $K$ egyenlő távolságra van a $BC$ és az $AC$ oldalaktól. Így $K$-nak rajta kell lennie a $C$ csúcsból induló $f_\gamma$ belső szögfelezőn. A három szögfelező tehát egy pontban metszi egymást.

Mivel $d_a = d_b = d_c = \rho$, a $K$ középpontú, $\rho$ sugarú kör mindhárom oldalt érinti. Q.E.D.

Hozzáírt körök: Bármely két csúcsnál lévő külső szögfelező és a harmadik csúcs belső szögfelezője szintén egy pontban metszi egymást. Ezek a pontok a háromszög hozzáírt köreinek középpontjai (minden háromszögnek 3 hozzáírt köre van).

Magasságvonalak és a magasságpont

Definíció: A háromszög csúcsából a szemközti oldal egyenesére bocsátott merőleges szakaszt a háromszög magasságának ($m_a, m_b, m_c$), az egyenest magasságvonalnak nevezzük.

Tétel: A magasságpont létezése

Állítás: A háromszög három magasságvonala egy pontban metszi egymást. Ezt a pontot magasságpontnak (ortocentrum) hívjuk ($M$).

Bizonyítás: Adott az $ABC$ háromszög. Húzzunk mindegyik csúcson át párhuzamost a szemközti oldallal! Ezek a párhuzamosok egy új, nagyobb $A'B'C'$ háromszöget határoznak meg, ahol $A, B$ és $C$ az új háromszög oldalainak felezőpontjai lesznek (mivel paralelogrammák jönnek létre, melyek szemközti oldalai egyenlőek).

Az eredeti $ABC$ háromszög magasságvonalai definíció szerint merőlegesek az $ABC$ oldalaira. Mivel az $A'B'C'$ háromszög oldalai párhuzamosak az eredetiekkel, a magasságvonalak merőlegesek lesznek az új háromszög oldalaira is.

Ezenkívül ezek a vonalak az $A'B'C'$ háromszög oldalfelező pontjain mennek keresztül (az eredeti csúcsokon). Tehát az eredeti háromszög magasságvonalai megegyeznek a nagyobb $A'B'C'$ háromszög oldalfelező merőlegeseivel.

Korábban már bizonyítottuk, hogy az oldalfelező merőlegesek egy pontban metszik egymást. Így az eredeti háromszög magasságvonalai is egyetlen pontban futnak össze. Q.E.D.

Hegyesszögű háromszög esetén a magasságpont a háromszög belsejébe, tompaszögű esetén a háromszögön kívülre esik. Derékszögű háromszög esetén a magasságpont egybeesik a derékszögű csúccsal.

Súlyvonalak és a súlypont

Definíció: A háromszög csúcsát a szemközti oldal felezőpontjával összekötő szakaszt súlyvonalnak nevezzük ($s_a, s_b, s_c$).

Tétel: A súlypont és a harmadolás tétele

Állítás: A háromszög három súlyvonala egy pontban metszi egymást (Súlypont, $S$), és ez a pont a súlyvonalakat $2:1$ arányban osztja úgy, hogy a csúcs felőli szakasz a kétszerese az oldalfelező pont felőli szakasznak.

Bizonyítás: Vegyük az $A$-ból induló $s_a$ és a $B$-ből induló $s_b$ súlyvonalakat. Metszéspontjukat jelöljük $S$-sel. Az $AC$ oldal felezőpontja legyen $F_b$, a $BC$ oldalé $F_a$.

Kössük össze $F_a$-t és $F_b$-t! Ez a szakasz a háromszög egyik középvonala. A középvonal tulajdonságai miatt $F_a F_b \parallel AB$, és a hossza fele az $AB$ oldalénak ($F_a F_b = \frac{1}{2}AB$).

Vizsgáljuk meg az $ABS$ és az $F_a F_b S$ háromszögeket. A párhuzamosság miatt a szögeik páronként egyenlőek (váltószögek és csúcsszögek), tehát a két háromszög hasonló: $\triangle ABS \sim \triangle F_a F_b S$.

A hasonlóság aránya az alapok arányából adódik: $\frac{AB}{F_a F_b} = 2$. Ebből következik, hogy a többi oldaluk aránya is 2, vagyis $AS = 2 \cdot S F_a$ és $BS = 2 \cdot S F_b$.

Ezzel beláttuk, hogy bármely két súlyvonal $2:1$ arányban osztja egymást. Ha a procedúrát elismételjük $s_b$ és $s_c$-vel, azok is ezen az osztóponton kell, hogy messzék egymást, így mindhárom egy ponton megy át. Q.E.D.

Alkalmazások és Matematikatörténet

Az emelt szintű vizsgán elvárt az ismeretek mélyebb kontextusba helyezése, legyen az matematikán belüli (geometriai tételek) vagy fizikán belüli alkalmazás.

Matematikán belüli alkalmazások és történet:

  • Az Euler-egyenes: Leonhard Euler svájci matematikus bizonyította be 1765-ben, hogy bármely (nem szabályos) háromszögben a magasságpont ($M$), a súlypont ($S$) és a körülírt kör középpontja ($O$) egy egyenesen fekszik. Továbbá az is igaz, hogy a súlypont $2:1$ arányban osztja az $MO$ szakaszt az $O$ pont javára. (Szabályos háromszög esetén ez a három pont egybeesik).
  • A Feuerbach-kör (Kilencpontos kör): Karl Wilhelm Feuerbach írta le 1822-ben azt a lenyűgöző kört, amely áthalad a háromszög oldalfelező pontjain, a magasságvonalak talppontjain, valamint a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszok felezőpontjain. Ennek a körnek a középpontja szintén rajta fekszik az Euler-egyenesen.

Gyakorlati (Fizikai) alkalmazások:

  • Súlypont a mechanikában: Egy homogén, háromszög alakú vékony lemez (lamella) tömegközéppontja egybeesik a geometria súlypontjával. Ha a lemezt a súlypontjában alátámasztjuk, egyensúlyban marad. Szintén fontos alkalmazás a végeselem-módszer (FEM) mérnöki szimulációknál, ahol a testeket véges háromszögekre/tetraéderekre bontják, és az erők számítását sokszor a súlypontokon végzik.
  • Körülírt kör a logisztikában: A Voronoj-cellák generálásának (melyet várostervezésben, mobiltelefon hálózatok lefedettségének tervezésében használnak) alapját a Delaunay-háromszögelés adja. Ennek alapfeltétele, hogy egyetlen háromszög körülírt körének belsejében sem lehet egy negyedik hálózati pont.