← Vissza a tételekhez

2. Számelmélet és Algebra

A másodfokú egyenlet, a diszkrimináns és a Viète-formulák

1. Definíciók és Alapfogalmak

Az algebrai egyenletek vizsgálata a matematika egyik legősibb és legfontosabb területe. Az emelt szintű érettségi megköveteli az egyismeretlenes másodfokú egyenletek általános alakjának, diszkriminánsának és gyökeinek alapos ismeretét.

  • A másodfokú egyenlet általános alakja: Minden egyismeretlenes másodfokú egyenlet ekvivalens átalakításokkal $ax^2 + bx + c = 0$ alakra hozható, ahol $a, b, c \in \mathbb{R}$ (valós számok) és $a \neq 0$.
  • Gyökök (megoldások): Azok az $x$ valós (vagy komplex) számok, amelyek az egyenletbe helyettesítve azonosságot adnak. Geometriai értelemben ezek az $f(x) = ax^2 + bx + c$ parabola és az $x$-tengely metszéspontjainak abszcisszái.
  • Diszkrimináns ($\Delta$ vagy $D$): A másodfokú egyenlet valós megoldásainak számát a $D = b^2 - 4ac$ kifejezés előjele határozza meg.
    • Ha $D > 0$: Az egyenletnek két különböző valós gyöke van.
    • Ha $D = 0$: Az egyenletnek egy (kétszeres) valós gyöke van.
    • Ha $D < 0$: Az egyenletnek nincs valós gyöke (a valós számok halmazán nincs megoldás).

2. Tételek és Bizonyítások

Tétel (A megoldóképlet): Az $ax^2 + bx + c = 0 \quad (a \neq 0)$ másodfokú egyenlet gyökeit a következő képlettel számíthatjuk ki:

$$x_{1,2} = \frac{-b \pm \sqrt{b^2 - 4ac}}{2a}$$
Bizonyítás teljes négyzetté alakítással:

Induljunk ki az általános alakból: $ax^2 + bx + c = 0$. Mivel $a \neq 0$, szorozzuk be az egyenlet mindkét oldalát $4a$-val (ez egy ekvivalens átalakítás):

$$4a^2x^2 + 4abx + 4ac = 0$$

Adjuk hozzá mindkét oldalhoz a $b^2$ kifejezést, és vonjunk ki $4ac$-t, hogy a bal oldalon egy teljes négyzetet kapjunk:

$$4a^2x^2 + 4abx + b^2 = b^2 - 4ac$$

A bal oldalon felismerhetjük a nevezetes azonosságot: $(2ax + b)^2 = b^2 - 4ac$.

Vonjunk gyököt mindkét oldalból (feltéve, hogy a diszkrimináns $b^2 - 4ac \ge 0$):

$$|2ax + b| = \sqrt{b^2 - 4ac} \implies 2ax + b = \pm \sqrt{b^2 - 4ac}$$

Fejezzük ki az $x$-et:

$$2ax = -b \pm \sqrt{b^2 - 4ac} \implies x_{1,2} = \frac{-b \pm \sqrt{b^2 - 4ac}}{2a} \quad \blacksquare$$

Tétel (Viète-formulák): Ha az $ax^2 + bx + c = 0$ egyenletnek léteznek valós gyökei ($x_1$ és $x_2$), akkor a gyökök és az együtthatók között az alábbi összefüggések állnak fenn:

$$x_1 + x_2 = -\frac{b}{a} \quad \text{és} \quad x_1 \cdot x_2 = \frac{c}{a}$$
Bizonyítás:

Használjuk a fenti megoldóképletet a gyökök összegének felírására:

$$x_1 + x_2 = \frac{-b + \sqrt{D}}{2a} + \frac{-b - \sqrt{D}}{2a} = \frac{-b + \sqrt{D} - b - \sqrt{D}}{2a} = \frac{-2b}{2a} = -\frac{b}{a}$$

A szorzathoz alkalmazzuk az $(A+B)(A-B) = A^2 - B^2$ azonosságot a számlálóban:

$$x_1 \cdot x_2 = \left( \frac{-b + \sqrt{D}}{2a} \right) \cdot \left( \frac{-b - \sqrt{D}}{2a} \right) = \frac{(-b)^2 - (\sqrt{D})^2}{4a^2} = \frac{b^2 - (b^2 - 4ac)}{4a^2} = \frac{4ac}{4a^2} = \frac{c}{a} \quad \blacksquare$$

3. Történeti Vonatkozások és Alkalmazás

Történet: A másodfokú egyenletek megoldásának igénye már az ókori babilóniaiaknál megjelent geometriai (területszámítási) problémák formájában. Az algebra tudományának megalapítója, a 9. századi perzsa matematikus, Al-Hvárizmi (akiről az "algoritmus" szó is származik) Hiszáb al-dzsabr va-l-mukábala című művében rendszerezte az egyenletek megoldási módszereit. A "dzsabr" szóból ered a mai "algebra" elnevezésünk.

A ma is használt betűszimbolikát és a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket (Viète-formulák) a 16. századi francia jogász és matematikus, François Viète vezette be, jelentősen felgyorsítva az algebra fejlődését.

Alkalmazás (Fizika - Kinematika): A másodfokú egyenletek elkerülhetetlenek a klasszikus mechanikában. Egyenletesen gyorsuló mozgás esetén (pl. szabadesés vagy ferde hajítás) a megtett út az idő négyzetes függvénye: $s(t) = v_0t + \frac{a}{2}t^2$. Ha tudjuk a megtett utat és keressük az ahhoz szükséges időt, egy másodfokú egyenletet kell megoldanunk.

4. Példafeladat: Paraméteres másodfokú egyenlet

Típusfeladat (Viète-formulák alkalmazása)
14 pont

Határozza meg a $p$ valós paraméter értékét úgy, hogy az $x^2 - (p+2)x + 2p = 0$ egyenlet valós gyökeinek négyzetösszege minimális legyen!

1. Lépés: Diszkrimináns vizsgálata

Először is garantálnunk kell, hogy az egyenletnek vannak valós gyökei, azaz $D \ge 0$.

$$D = [-(p+2)]^2 - 4 \cdot 1 \cdot 2p = (p+2)^2 - 8p$$
$$D = p^2 + 4p + 4 - 8p = p^2 - 4p + 4 = (p-2)^2$$

Mivel egy valós szám négyzete mindig nemnegatív, $(p-2)^2 \ge 0$ minden valós $p$-re teljesül. Tehát az egyenletnek minden $p \in \mathbb{R}$ esetén van valós gyöke.

2. Lépés: A Viète-formulák alkalmazása

A feladat a gyökök négyzetösszegét ($x_1^2 + x_2^2$) minimalizálja. Írjuk fel ezt a kifejezést a Viète-formulák segítségével! Tudjuk, hogy:

  • $x_1 + x_2 = -\frac{-(p+2)}{1} = p+2$
  • $x_1 \cdot x_2 = \frac{2p}{1} = 2p$

Egy ismert algebrai trükköt (teljes négyzetből való kivonást) alkalmazva:

$$x_1^2 + x_2^2 = (x_1 + x_2)^2 - 2x_1x_2$$

Helyettesítsük be a $p$-s kifejezéseket:

$$x_1^2 + x_2^2 = (p+2)^2 - 2(2p) = p^2 + 4p + 4 - 4p = p^2 + 4$$

3. Lépés: Szélsőérték keresése

Azt kaptuk, hogy a gyökök négyzetösszege egy $p$-től függő másodfokú függvény: $f(p) = p^2 + 4$. Ennek a függvénynek a minimumát keressük.

Mivel $p^2 \ge 0$ minden valós számra, a $p^2 + 4$ kifejezés akkor veszi fel a legkisebb értékét, amikor $p^2 = 0$, azaz $p = 0$.

Válasz: A gyökök négyzetösszege $p = 0$ paraméter esetén lesz minimális (és ez a minimális érték 4).